A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Saád Andor: Teleki Blanka kufsteini várfogsága és szobor önportréi

A cinkotai példány sorsa is eléggé nyomon követhető. A szobrot Kalmár Ferenc, tanügyi felügyelő helyezte el az iskolában, ő pedig egyik korábbi hivatali elődétől, az iskola egykori igazgatónőjétől, Négyesy Zsófiától kapta. Négyesy Zsófiának viszont Tabódy Ilona, csillagkeresztes hölgy ajándékozta. A cinkotai iskola, melyben az I. világháború után hontalanná vált pozsonyi tanítónőképző intézet is otthont talált, eredetileg a Magyar Gazdasszonyok Árvaháza volt, melynek megalapításában a vértanú Batthyányi Lajos leányának, Ilonának volt oroszlánrésze. Az iskola 1955. június 1-től viseli Teleki Blanka nevét. Ezek után nézzük meg azt is, hogy mi szerepe volt Teleki Blankának a magyar nőnevelés reformja terén. Milyen társadalmi, családi erők hatottak rá, melyek saját hajthatatlan egyénisége által mintegy felfokozva, őt egészen az elítéltetésig és a súlyos rabságig vezették. Teleki Blanka a Beethoven irodalomból is jól ismert három Brunszvik lány közül a legfiatalabbnak, Karolinának és gr. Teleki Imrének első gyermeke volt. Hosszúfalván született 1806-ban. Apja a világtól elvonult, különc, de eszes ember volt. Karolinának Jozefin nevű nővére bécsi szalonjában élénk zenei élet folyt. Az itt összegyülekező társaság koronázatlan királya Beethoven volt. Ebből a környezetből szakad ki Karolina férjhezmenetele folytán. A legidősebb Brunszvik lány, Teréz, özveggyé vált húgával, Jozefinnel 1808-ban Svájcba utazik a nagyhírű Pestalozzihoz, aki árva gyermekeket nevelt és módszere egész Európában tanítványokat vont köréje. A mai értelemben véve Pestalozzit szociálpedagógusnak nevezhetjük legtalálóbban, aki a munkát tartotta a nevelés legfőbb eszközének és azt vallotta, hogy az emberiség a helyes neveléssel javítható meg legjobban, s ez egyben a leghatékonyabb megelőzője a bűnözésnek is. Az önmagával és a társadalmi, nevelési kérdésekben sokat vívódó Brunszvik Teréz, akire Beethoven demokratikus elvei is igen élénken hatottak. Pestalozzi hatása alatt megtalálja életének igazi hivatását. Később nagy hatással van unokahúgára, Teleki Blankára. Brunszvik Teréz egyébként lélektanilag is igen érdekes, komplikált egyéniség volt, kitűnő zongorista, aki talán legelsőnek fogta fel Beethoven gigászi nagyságát, közte és a zeneóriás között kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés érzése fejlődött ki, melyről Brunszvik Teréz öregkori naplóiban is többször megemlékezik. Letagadhatatlan tény az, hogy Beethoven a vele érintkező mágnáscsaládok között a Brunszvik család tagjaival volt a legbarátságosabb, legintimebb kapcsolatban, akik nem rőkönyödtek meg a nagy zeneköltő demokratikus, sokszor forradalmi elvein sem, mert ők maguk is a kor haladó eszméinek hatása alatt álltak. Köztudomású, hogy maga Brunszvik Teréz volt a kisdedóvó intézetek legelső kezdeményezője és megalkotója hazánkban. A Brunszvik lányok apja, gr. Brunszvik Antal is kora felvilágosodott eszméinek híve volt. O hajtja végre II. József rendelete alapján a Jezsuita rend feloszlatását, majd az 1790/91-ki országgyűlésen erélyesen hangoztatja, hogy az idegen apácák vezetése alatt álló leánynevelő intézeteket a