A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: Franz Anton Hillebrandt (Hildebrand), a tállyai kertilak és présház tervezője

gróf Forgách Pál nagyváradi püspökkel szerződött a székesegyház 11 db. tervének elkészítésére.' Az 1750-es évek elején gróf Uelfeld főudvarmester számára bécsi palotát épít. 1757-ben Salm herceg udvari építészeként szerepel, de ugyanebben az évben pályázott J. B. Martinelli állására és ez év nyarától már magyar kamarai építészként működik. Közben 1754—62. között a pozsonyi vízikaszárnya és a prímási nyári palota építését, illetve a Grassalkovich (1760), az Apponyi (1761), palotákat, irányítja 1759. és 1763. között a pozsonyi vízikaszárnya és a prímási nyári palota építését, illetve átépítését (1761—65); 1762-ben az esztergomi vár és katonai épületek prímási rezidenciává való átépítéséhez készít terveket; 1760. és 1765. között irányítja a budai királyi palota átépítési munkálatait is. 1761-től 1778-ig irányítja a nagyváradi székesegyház építését és átdolgozza Giovanni Battista Ricca-nak a püspöki palotára vonatkozó terveit is. 1765-ben a pesti „Tollhaus" munkálataiért kap 8000 Ft-ot; 1765—66-ban a pesti Invalidusok házában tervezett főoltárért, kórusért és orgonáért fizet neki a kincstár. 1766-ban irányítja a féltoronyi kastély átépítését, s ez a munka 1767ben is tart. 1768-ban a pozsonyi postaházat építi. 1769-ben Köpcsényben; 1769—

Ï773. között a holicsi kastélynál és uradalomban, valamint 1770—77. között Niederweiden-ben, 1771-ben a szlatinai templomnál (három oltár) dolgozik. 1770-ben irányítja a nagyszombati egyetem átépítési munkálatait is és ugyancsak 1770-ből valók a budai várpalotával kapcsolatos szignált alaprajz felvételei is. Ebben az időben irányítja Pozsony városrendezési munkálatait, de korábbi pozsonyi működése során — 1760—65. között a vár átépítését is vezette.

8 1772-ben a pozsonyi kamara épületét bővíti. 1772—73-ban dolgozik Hof an der March Eckertsau; Schlohshof, Laxenburg építkezésein. 1770—80 között irányítja a gödingi. sahsini építkezéseket, közben 1774-ben a székesfehérvári székesegyház főoltárának építése foglalkoztatja, sőt 1773—-1775-ben irányítja a bécsi jezsuita rendháznak haditanácsi palotává való átépítését, s 1775—1780 között Pozsonyban megépíti Wächtler palotát is. Ezekben az években intézi a budai várból Pestre kerülő egyetemmel kapcsolatos építkezések ügyét (a Curia, a franciskánus kolostor és a Causarum Regalium Direktorátus •— Királyi Jogügyi Igazgatóság — palotáját építi át egyetem céljaira); irányítja a pesti pálos és klarissza kolostor központi szemináriummá átalakítását; az Országház u. 28. sz. alatti (régi országos levéltár) palotájának kiépítését, s mint már korábban említettük rendi hivataloknak Budára való átköltöztetésével, a brünni kolostor átalakításával, valamint a bécsi Burg restaurálásával kapcsolatos munkálatokat is. Mint az összmonarchia udvari és kincstári építkezéseinek fő irányítója, igen nagyszámú főúri építkezés lebonyolítója, a XVIII. század második felének legtöbb jelentős hazai építkezésével is kapcsolatba került, hatásának közvetlen vagy közvetett eredményei ezért mérhetők fel nehezen és nem határolhatók el teljesen megnyugtatóan, s ezért van sok vita a neki tulajdonított művek szerzősége körül is, különösen a nagyobb, több évig tartó építkezések esetében. 1797. január 25-én Bécsben bekövetkezett haláláig dolgozott, s bár igen sok művét átépítették, számos nagyszabású építkezése maga is átala-