A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen

díszítőművészetet, annak puritán, egyszerű formáit és körvonalait, rálelek a mentül egyszerűbb formákra való törekvésemben — saját magamra. Itt találkozhatott a magyar és kálvinista szellem egymással."

9 Medgyessy művészetének az ember a főszereplője, nemcsak témában, de lényegében véve is. A debreceni és hortobágyi embertípus, karakter végig kísérte egész életművében. Ha a férfifej önarcképszerű lett, azt mondta, hogy „pedig eszembe sem jutott. Csontosképű debreceni vagy hortobágyi parasztra gondoltam. Ha van valami hasonlóság, az helyi jelentőségű. 3—4 száz év óta lakunk Debrecenben. Sok ilyen féle van ott és Debrecen környékén."

10 Az Arany János szoborportré készítése előtt boldogan vette elő kisdiákkori rajzát Tóth Gáborról, egy debreceni szőlősgazdáról, mondván: „Lerajzoltam, mert arra gondoltam, hogy ilyen lehetett Arany János. Már akkor tudtam, hogy megmintázom egyszer."

11 így alakult át a vincellér Arany Jánossá Medgyessy teremtő művészetében. A nőalakok formálásában igen gyakran a vaskosságot, az életrevalóságot, egy nemes paraszti szépségeszményt valósított meg. Nagy álló aktját Móricz Debreceni Vénusznak nevezte el. Férfi, asszonyalakjai vitathatatlanul alföldi ihletésűek, némelyiknek maga Medgyessy igazolta debreceni illetőségét. Állat alakjai: a hortobágyi bika, puli. ló ábrázolások, a róluk terjedő Medgyessy anekdotákkal együtt szinte debreceni legendák már. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a Debrecen és környéki embertípus, a díszítőművészet- egész élete folyamán végigkísérte Medgyessyt, szellemi-tartalmi-témai és formai éltető talaja volt művészetének. 3. Medgyessy és debreceni mecénásköre Medgyessy sosem szakadt el szülővárosától, ezt biztosította a Déri Múzeummal ill. azt megelőzően a Városi Múzeummal való jó személyi kapcsolata, a monumentális munkákra megbízások sora, amelynek olyan pompás nyitánya volt, mint az 1930-ban elkészült, időközben világhírűvé vált négy ülő bronz szobor a Déri Múzeum előtt. A Régészet, Tudomány, Művészet. Néprajz szobrokat a Déri Múzeum nyitására 1930-ban tulajdonképpen fél év alatt készítette el a Mester. Mint írja: „kissé készületlenül találtak a debreceni nagy ülő bronzok. Azt hittem jámborul, hogy szót kell fogadnom a határidő betartásával. Négy nagy (2.70 — 2,80-as) alak megmintázásával fél év alatt készen lennem (1930. I. 1-től VI. 30-ig). A városnak fontos volt, hogy a két első bronzalak a múzeum megnyitására elkészüljön. Nagy követelmény! Szerintem legalább egy teljes év kellett volna hozzá. Ha hibák vannak rajtuk, ki vállalja értük a felelősséget? Én-e?"

12 A négy allegorikus szobor 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-et kapott, Maillól és Despiau ítélete alapján. 1933-ban készítette el Medgyessy a Református Kollégium bronz hősi domborművét és a Nemzeti Bank kő reliefjét, 1934-ben a Nagyerdőben