A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Dala Józef: A matyó lakodalom Budapesten

bogos ingük a térdig ért. Az ing fölött színes gombokkal teli lajbi. ,Magányos" kalapjukon művirágcsokor, aranyozott rozmaringgal, bokrétával. A menet néha megáll, a legények átkarolják egymás vállát, isznak, dalolnak. Utánuk jönnek a menyecskék, lányok, hosszú fodros szoknyájuk höndörög, ütemesen ring minden lépésnél. A menyasszony fején hatalmas, gyöngyös koszorú, fátyol nélkül. Szoknyája egyenesvirágú ráncbaszedett selyem, előtte fekete bő kötény szélén ragyogóval, selyempántlikával. Vállán fekete dúsrojtú, nyakbavaló selyemkendő, keményített, felgyűrt ingvállal, melyről rövid pántlikák csüngnek (a kutyák), nyakában színes gyöngysor. Jön az ágy vi vő szekér a feldíszített lovakkal — fejükön kendő, nyakukban perec. Húzza a cigány. Taps köszönti az egész menetet. A matyóház udvarán megkezdődik a lakodalmas tánc. A násznépet a közeli csárdában ebéddel várják. Utána folytatódott a tánc. Az apró udvaron a nézősereg nem látott, ezért a lakodalmas nép velük együtt átvonult a közeli jászház tágas udvarára. A matyóház a korabeli hű másolata volt, búboskemencével, felvetett ággyal, szentképekkel . . . stb. Az asztalok körül kijelölt helyeken ültek a násznagyok- a fiatal pár — viaszból megmintázva, színesen kifestve. A házzal szemben a menyezet nélküli ,,tüzelősói", középen emberfejesre faragott szénatartó oszlopaival, dikóval, előtte a kővel körülrakott tűzhely. A jászol előtt négy szürke ló, két tehén — az egyik visszanéz, szájában szénacsomó — az állatok is mind viaszból. A konyhában szabadtűzhely, a kamrában a lécekből összerótt kármentő (a füstölthúsnak és szalonnának, faragott szuszék a ruháknak. Itt van a ,.hombár" (két részre osztott deszkaláda), zsilipeléssel összerakott oldallapokkal. Egyik felében búza, másikban árpa. Itt találjuk a menyecske ágyát, a lisztesláda rekeszeiben a gombóta (tarhonya), a laska. Éléskamra nem lévén, a felső rekeszekben helyezték el a befőtteket. Az udvaron a gémeskút és a galambdúc tette teljessé a matyó otthont. A matyó lakodalomnak éjféltájt felkontyolással, menyecsketánccal vetnek véget. Másnap a matyók a főváros vendégeiként nyitott lóvasúttal járták be a kiállítás gazdag látnivalóit. A pesti lakodalomban a kiterjedt rokonságnak csak egy töredéke vehetett részt. Az igazi eszem-iszom a Gáspár és Csirmaz-had itthonmaradt részének két napig tartott. A milleneumi lakodalom leírásához adatközlőm Gáspár József (született: 1878-ban) aki egyben a lakodalom főszereplője, a vőlegény volt. A második fővárosi lakodalom 1920-ban volt a Margitszigeten, a fák alatt felállított sátrakban, szintén kővesdi apát-plébános eskette az új párt. Ez a lakodalom különösebb érdeklődést nem keltett. A milleneum évében megtartott lakodalom volt az első nyilvános szereplése a matyóságnak a községen kívül. Megemlítjük, hogy a hagyományokat ápoló Matyó Együttes legértékesebb produkciója a színpadképessé koreografált lakodalom — melynek részleteit a Járási Művelődési Központ színpadán, a házmúzeum udvarán a bel- és külföldi turistacsoportoknak mutatnak be. Dala József