A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Géza: A nád aratása és felhasználása Karcsán

6. kép: Törekes nádból, Karcsán. Kováts D. felv. a tüz okát mindig ebben jelölték meg. Ma már csak két nádas ház van a faluban, de az sem fog sokáig megmaradni. Napjainkban a nád szerepe és jelentősége csökkent a falu életében. Bár természetesen nem tűnt el felhasználása. A termelőszövetkezet nádpalló és falazónád készítésére rendezkedett be és nem tudnak annyit készíteni, hogy el ne adnák. Sőt, inkább hiány van belőle. De felhasználják tetőfedésre is. Juhhodály és sertésólak fedésére még ma is a legalkalmasabb. Szálastakarmányok tárolására, etetéséhez való előkészítésre építik fel a törekest a portákon. Ez a favázon kívül teljesen nádból készül. Nád a teteje és az oldala is (5-6. kép). Kisebb kerítést a portán ma is nádból készítenek. A ludak és kacsák óla is ilyen kerítés azzal a módosítással,hogy lapos tetőt készítenek rá szintén nádból. A nád régen a falu lakosságának megélhetéséhez nagymértékben hozzájárult. Amellett, hogy pénzt lehetett keresni vele, a lakóházak és egyéb épületeknek elengedhetetlen anyaga volt. Ma már nem használják ugyan olyan mértékben, mint régen, de még mindig fontos anyagként tartják számon és még mindig szükség van rá. Szerszámai, eszközei közül azonban ma már csak a nádvágó található meg. Eltűnt a fabocskor, a hótalp, mert a megváltozott életkörülmények következtében a lábbeli ilyen védelmére nincs szükség. Nagy Géza JEGYZETEK 1. Egyházkerületi Levéltár, Sárospatak. L. 81—2. 2. Egyházközösségi jegyzőkönyvek. Református egyház, Karcsa. 1829. 67. 3-.Nagy P. Józsefné (Vaszily Zsuzsanna) visszaemlékezése, 1960. 4.. Kovács Jánosné (Lengyel Erzsébet) visszaemlékezése, 1967.