A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)
NÉPMŰVELÉSI ÉLETÜNKBŐL - Kováts Tibor: Fém tárgyak konzerválása és restaurálása
nyítsuk. Már elértük, hogy a diósgyőri Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjai közül többen megtekintették megyetörténeti kiállításunkat. Rövidesen sor kerül a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális osztálya által mozgósított brigádok látogatására is. Múzeumunk ebben az évben ünnepli fennállásának 70-ik évfordulóját és az ebből az alkalomból rendezendő tudományos ülésszakkal, valamint a múzeumi hónap rendezvényeivel újabb lendületet szeretnénk adni a múzeumügy iránti érdeklődésnek. Zádor Tibor Fém tárgyak konzerválása és restaurálása Napjainkban megyénk területén is növekszik a műgyűjtők tábora. Egyre nagyobb mennyiségű és értékű műkincs halmozódik fel kezünkben, s ezek állagának megőrzése többnyire megoldatlan. Ezzel és még néhány későbbi kisebb közleménnyel kívánunk segítségükre sietni gyűjteményi anyaguk állapotának megóvásához. E helyütt elsősorban a fém konzerválás területén elért legújabb és legjobban bevált technológiát szeretném ismertetni. Ezek az eljárások szakmai körökben ismertek, s mi is eredményesen alkalmazzuk. Konzerválási metódusunkat konkrét példákon keresztül mutatom be. Leírom a következőkben egy vaslándzsa, valamint egy 17. századi pisztoly konzerválását és restaurálását. A kelta lándzsa hossza 77 cm, hajlott, szélei erősen töredezettek, végén a gerince meg volt törve. Állaga: rossz megtartású, erősen korrodált, felületét meszes rárakódások borították. A lándzsa nyél részét és a gerinc éleit vaspatina védte. A kezelés előtt Vinikorral lefedtük ezeket az épségben maradt szép fémfelületeket, hogy a kezelés során ne váljon porózussá. Ezután a lándzsát 40 százalékos ferrofixolos oldatban áztattuk. Közben mechanikai tisztogatást (drótkefézést) alkalmaztunk. A meszes lerakódások eltávolítása után elektrolizáltuk. Elektrolitként 10 százalékos nátriumhidroxid (NaOH) oldatot alkalmaztunk. A tárgyat katódnak kötöttük, az anód rozsdamentes acéllemez, külső áramforrás A G V-al áramsűrűség D = 2 — 6 , „ -tel. A kezelés során fokozott gondot és dmkörültekintést kívánt a hártyavékony lándzsaélek tisztítása, épségben való megőrzése. 2—3 napig tartó elektrolizálás után a fémfelület megtisztult, ezután kloridmentesítés következett. A tárgyat 2 százalékos nátriumhidroxid oldatban (NaOH) majd ezt követően többször váltott desztillált vízben kell kifőzni^ illetve öblíteni. Ajánlatos ezután elvégezni a kloridpróbát is. A desztvizes főzővízből, oldatból (melyben a tárgyat főztük) mintát veszünk kémcsőbe, majd tömény salétromsavval (cc. HNOß-al) savanyítjuk és ezután hozzácsöppentünk ezüstnitrátot (0,1 norm. old. AgNO.^-at). A klór jelenlétét túrószerű csapadék jelzi. Ameddig ez kimutatható, az előbbi eljárásokat meg kell ismételni. Aí megtisztított és kifőzött lándzsát végül ferrofixollal passziváltam. A lándzsa letöredező éleit metallit A—B (műanyagragasztó és kiegészítő anyaggal) ragasztottam, illetve egészítettem ki a statikai kívánalmaknak megfelelően. A lándzsát plexitámasszal ellátott üveglapon tároljuk. A 17. századi kovás pisztoly konzerválása: a pisztoly hossza 51,5 cm, hajlított agyú, vége elhegyesedő. A cső hossza 30 cm, átmérője 17 mm. Agya és ágya