A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Paládi-Kovács Attila: Népi mondák és hiedelmek Szádvárról

ezt a pincét ma is megtalálhatjuk a domboldalban a 70. szám alatt. Az egykori vályogból készült borház már összedűlt, de a keskeny lejáróból nyílt előtér most is hűvös és hangulatos. Az előtér oldalait csodálatos faragások népesítik be. A faragások között az elbukott szabadságharc szimbólumát is megtalálhatjuk. Egy piros nyíllal átdöfött szív fölött nemzetiszínű zászlók, bennük évszám: 1848—49, alatta régi bástya, ágyúcső, ágyúgolyók. Az egyik férfiarcban Kossuth arcvonásait fedezhetjük fel. A sokféle faragás között neve 1864-es évszámmal együtt megőrződött számunkra. Mareczák Sándor egykori vörössipkás közvitéz nagy tetteit csak az általa írott levelek őrzik s életének nagyrésze felderítetlen. Leveleit, a Kossuth bankókat s a többi dokumentumokat unokája őrizte meg. Illő volna egy kis táblával az egykori lakóházát is megjelölni. Bodgál Ferenc NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK Népi mondák és hiedelmek Szádvárról A Szádvár Borsod megye északi határán, Szögliget község mellett, az országhatár közelében magasodik. A romjaiban is impozáns vár a XIV. századtól a XVII. századig állt őrt a Boldva-völgy északi bejáratánál, ahonnan az utak Gömör, Abaúj és Borsod felé futottak Tornából. A nagyközönség, a turisták, sőt a tudós történészek, régészek előtt is alig ismert erősséget hazánkban ritkaságnak számító — a tengerszint fölött 463 méteres — magasságban találjuk. (Öszszehasonlításként megemlítjük, hogy a visegrádi fellegvár mindössze 315 méterrel van a tengerszint fölött. A füzéri várhegy sem haladja meg a 450 métert!) A Szádvár történetéről elég hézagosan szólnak a történeti forrásmunkák, s az újabb cikkek is a régebben feltárt adatokat ismételgetik [1]. A XIV. század1. kép. Szádvár látképe dél felöl. Jean Ledentu rajza, 1639 (Bécs, National Bibliothek) Delshy M. után