A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bodó Sándor: Két miskolci céhbehívótábla és két névsortábla

volt. Anyaga fenyőfa, formája lapos. Két oldalára papírt ragasztottak, melyre a neveket írták. A névsor alapos megváltozásakor új papírt ragasztottak a táblára, így a papírrétegek vastagra gyűltek. A „Névsor" felirat alatt az első oldalon 17 név van, a hátsó oldalon a sorszámot folytatva 35-ös számú az utolsó tag neve. A táblát a 19. század második felében használták, s az utolsó papírt rá Simon András ragasztotta 1902. február 27-én. A névsortábla nyele ovális keresztmetszetű, vége kerekre kiszélesedő. Közepe át van lyukasztva, s ebbe akasztó zsinórt kötöttek. A névsortábla 40,5 cm magas, szélessége 8, vastagsága 1,5 cm. Miskolcon az 1850—60-as években készült (4. kép). A másik névsortábla leltári száma 53.612.1. A miskolci magyar-tímár ipartársulat használta. Anyaga bükkfa. A tábla négyzetes keresztmetszetű rúd, melynek mind a négy oldalára papírt ragasztottak. Első oldalán felül kis vörös, arannyal keretezett címke van, melynek felirata: „A Miskolczi Magyar-Tímár társulat névsora 1895." Alatta tintával írt hosszú névsor 41 névvel. A második oldalra csupán bárom név van tintával felírva, nyilvánvalóan az első oldal folytatásaként. A harmadik és negyedik oldal ceruzával volt kitöltve, s felirata ma már elmosódott. A negyedik oldalon fenn aranykeretes vörös színű címke van, arany színnel rányomott szöveggel: „Özv. Asszonyok NÉVSORA 1895." A nyele hengeres, végén átfúrt lyuk, melybe egykor akasztó zsinórt köthettek. A névsortábla teljes magassága 59 cm, négyzetes testének oldalai 6,5 cm szélesek. Miskolcon készült 1895-ben. A Herman Ottó Múzeumba 1930-ban gyűjtötte be Megay Géza (5. kép). A céheket az 1872-es VIII. törvénycikkel szüntették meg, s ipartársulatokká szervezték át. A céhes hagyományok az új keretek között is továbbéltek, s a behívótáblák és a névsortáblák használatáról a két világháború közötti időből, sőt 1950-ből is van tudomásunk [13]. Bodó Sándor JEGYZETEK [l] Szendrey János: Miskolc város története. II. Miskolc, 1904. 160—162. |2] Szendrey i. m. 162. [3] A miskolci Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye nagyszámú céhes és ipartársulati iratot (protokollumokat, számadáskönyveket, peres iratokat stb.) és tárgyi emlékeket ládákat, zászlókat, behívótáblákat, cégéreket, pecséteket stb.) őriz a XVII—XX. századból. [4] Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhbehívótáblák. A Veszprém megyei múzeumok közleményei 2 (1964) Veszprém, 1964. 341. [5] Vajkai Aurél: A Bakony néprajza. Budapest, 1959. 66.; Nagybákay i. m. 341. [6] Vö. Bodgál Ferenc: Céhes hagyományok a kisipari munkásoknál. HOM Néprajzi Adattára: 299 (1957). 17: Bodó Sándor: Céhbehívótáblák a miskolci Herman Ottó Múzeumban. HOM Évk. VII. (1967) Miskolc, 1968. 171—211. [7] A miskolci szűcs céh statútumai 1637-ből. HOM Helytörténeti Gyűjteménye (a továbbiakban: HOM HGY) Ltsz: 53.4593.1.; A miskolci bodnár céh alapszabálya 1736-ból. HOM HGY Ltsz: 53.4592.1. [8] A miskolci szűcs céh jegyzőkönyve 1783-tól. HOM HGY Ltsz: 53.4593.1. [9] Az ide vonatkozó irodalom összefoglalását lásd Nagybákay i. m. 360—361.; és Bodó i. m. [lOj A kötélverő céh táblájára dr. Nagybákay Péter hívta fel a figyelmemet (ezúton köszönöm), a kovácsok behívó jele pedig technikai okok miatt maradt ki Bodó idézett cikkéből, s mostani közlése a Herman Ottó Múzeum északnyugati szárnya egyik fala leomlásának köszönhető, amikoris a tárgy rejtekhelyéről előkerült. [11] Vö: Bodó i. m. [12] Vö: Bodó i. m. [13] Bodó i. m.