A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Munkácsy Mihály Miskolcon

képek bevezető sorait szeretném arra felhasználni, hogy egyetlen miskolci, eddig ismeretlen adattal kiegészítsem a Lieb-család életéről tudott eddigi ismereteinket. Szűcs Sámuel [2], az elmúlt század miskolci történetét átölelő naplójában néhány sorban megemlékezik Munkácsy Mihályról: „Ugyancsak a jelen hóban [3] érkezett meg Budapestre Munkácsy Mihálynak világhírű képe, mely Krisztust ábrázolja Pilátus előtt. — Munkácsy és neje hazánk fővárosában olly ovatióval fogadtatott, melly bármelyik művelt nemzetnek díszére válik. Munkácsy dicsőségének sugaraiból Miskolczra is lövel néhány fény, mennyiben Munkácsy édes atyja az 1852-ben elhalt Lieb Mihály, mint sóhivatali — később gyűjtő pénztári pénztárnok Miskólczon lakván, Munkácsy Miskólczon tőlté gyermekéveit. Munkácsy édes atyjával Lieb Mihállyal én is jó ismeretségben állottam, mint ügyvéd összeköttetésben lévén véle, ebédre is meghívott magához. Fiú gyermekek is lévén az asztalnál, az egyik bizonyosan az volt, ki később, mint képíró olly nevezetességre jutott." A család további sorsa is érdekes. A szabadságharc hadieseményei idején Cserépvárra költöznek, Világos után azonban visszatérnek Miskolcra. Lieb Leó Mihály a szabadságharc bukása után Haynau börtönébe kerül, kiszabadulása után felesége meghalt. A művész atyja másodszor is megnősül, 1850-ben azonban szívszélhűdés következtében meghal [4L Az itt közölt képek fényt vetnek Munkácsy ismert munkamódszerére. Gyakran utazásai ihletik egy-egy téma, kompozíció megalkotására, máskor pedig kompozíciós tervei késztetik utazásra. A Falu hőse és az Újoncozás című képe egy-egy magyarországi utazás során nyert ötlete nyomán született [5]. A Honfoglalás festése előtt viszont szükségesnek látta, hogy karakterisztikus magyar arcok és a még akkor nagyobb számban fellelhető, népi, nyilván ősi vonásokat is megőrző öltözetek gyűjtését megkezdje. Fényképészt visz magával, a jelmezek kérdésében Szendrey Jánossal, Pauler Gyulával és Pulszky Ferenccel veszi fel a kapcsolatot [6]. A művész 1891. október 18-án, vasárnap a kora reggeli órákban érkezett Miskolcra. Testvérénél, Munkácsy Emil pénzügyőri biztosnál szállt meg. Hámorban és a városban tett sétakocsikázása után hamarosan hozzá is látott munkájához. Schabinszky fényképésszel [7] egyezett meg, hogy hétfőn, a 19-én tartandó, miskolci vásáron a vásárosok közül néhányat lefényképez. „Hétfőn —• írja a helyi lap [8] — huzamos ideig forgolódott a vásárban Schabinszky fényképészszel, s lett is eredménye körültekintésének, mert mintegy 20 db fényképet szerzett be, melyek egyes tipikus köznépi alakokat, közöttük gömöri tótokat is ábrázolnak. Egy czigány csapat egészben lefényképeztetett." A városból kedden reggel 9 órakor utazott el Szeged helyett Mezőkövesdre. Lekísérte fivére és Schabinszky fényképész. Kövesdről és Tardról számos igazi Matyó alak rendeltetett be... Az előre berendelt alakok nagy számmal lefényképeztettek s Munkácsy még a kedd esti vonattal Budapestre utazott, a honnan egy pár nap múlva Parisba tér vissza" [9]. Munkácsy a várost érkezéséről nem értesítette, s emiatt — talán éppen a művész legnagyobb örömére — a hivatalos fogadás elmaradt. Miskolc városa sem akart azonban lemaradni az ország többi városa mögött a művészt joggal megillető, ünneplésben. Hivatalos fogadást már nem rendezhettek, ezért a város polgármestere, Soltész Nagy Kálmán ..nagyszerű estélyt rendezett a Veresrák melletti szép villájában" [10]. Az itt időző Munkácsynak bemutatták a miskolci szüret hagyományait, s ennek érdekében „a vidékről ünnepiesen öltözött parasztlegények és leányok hivattak be" [11]. A miskolci dalárdaegylet a társaság úri tagjai részére rendezett vacsora alatt és után magyar dalokat énekelt. A vacsora folyamán Lévay József, a neves miskolci költő és szónok, valamint Lich-