A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - K. Végh Katalin—Kemenczei Tibor: A múzeum új régészeti kutatásai

kultúra népe telepedett le. Ez a nép elfoglalta a Kárpát-medence keleti felének nagy részét. Észak-Magyarországra való behatolását azonban megakadályozták a hegyvidéki törzsek földvárerődítményei. Eddig kevés emléke került elő a föld alól, így történetéről, életmódjáról keveset tudunk. Megyénkben Prügyön tártuk fel első települését. Az ásatás földbemélyített házak nyomait, tűzhelyeket hozott a napvilágra. Nagyszámú, különbözőképpen díszített edénytöredék került ki ezekből. A településen talált számos állatcsont az ott élt népesség állattenyésztő, vadászó életmódját bizonyítja. Az i. e. VIII. században kaukázusi eredetű nomád kimmerek jelentek meg a Kárpát-medence keleti felében. Ránk maradt emlékanyaguk igen kevés, ezért még számos kérdés megválaszolatlan ezzel a vándorlással kapcsolatban. E kor történetének megismeréséhez fontos adattal járulhat hozzá az 1967-ben Fügödön talált lelet. A helyi tsz építkezése során kb. 60 cm mélyről egy agyagedényt emeltek ki, amelyben lószerszámzathoz tartozó bronz és vastárgyak, különböző formájú zabiák, díszes bronzkorongok voltak. Jelentőségét az adja meg, hogy ilyen összetételű lelet hazánk területéről csak négy ismeretes, s ezek is a század elején kerültek elő. A kimmerek után a szkíták is keletről, a dél-oroszországi sztyeppevidékről telepedtek be a Kárpát-medence keleti felébe az i. e. VI. században. Ránk maradt emlékeik már nagyobb számúak. Ezekhez csatlakoznak a Sajószentpéteren és Taktaszadán feltárt hamvasztásos temetkezések. Az i. e. III. században a nyugati, Rajna-vidéki eredetű kelták foglalták el hazánk területét. Egy Sajószentpéteren feltárt kelta sírból Közép-Európában 8. kép. Későbronzkori urnasir Gelejről