A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - K. Végh Katalin—Kemenczei Tibor: A múzeum új régészeti kutatásai

Nemcsak a Baradla-barlangból, hanem annak aggteleki bejárata elől is kerültek elő régészeti leletek. 1967 tavaszán építkezés közben kerültek a napvilágra az i. u. II—IV. századból származó településnyomok, edénytöredékek [19]. A barlangban eddig azonban ilyen korú leletet egyet sem találtak. E korban tehát a barlang egészen bizonyosan lakatlan volt, s nem létezhetett akkor az aggteleki bejárat sem. A koravaskorral lezárult a bükki barlangok településtörténete. Tartósan lakóhelyként már nem szolgáltak, legfeljebb ellenséges támadás elől menekülőknek nyújtottak rövid ideig menedéket. A Baradlából előkerült árpádkori edénytöredékek is arról tanúskodnak, hogy a tatárjárás elől a közeli falvak magyar lakossága ott talált búvóhelyet. Kemenczei Tibor JEGYZETEK [1] Vas /., Az aggteleki barlang leírása (1831). 12| Nyáry J., Az aggteleki barlang mint őskori temető. (Budapest, 1881.) [3] A barlang régészeti kutatástörténetének rövid összefoglalása: Korek J.—Patay P., A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Rég. Füz. 11 2. 1958. 19—21.; A barlang őskori történetéről ismertetés Vértes Lászlótól: Jakucs L., Aggteleki cseppkőbarlang. (Budapest, 1952) :;o—32. [4] Tompa F., 25 Jahre UrgeschichtsCorschung in Ungarn. BRGK 24 25 (1934—35). [5] Tompa F., 25 Jahre ... 51. t. 1—19. [Ii] Magyar Nemzeti Múzeumban. [7] Nyári J., Az aggteleki barlang ... 31. old. 35. kép. [81 Barta, Slov. Areh. 3 (1955) 110—121.; Arch. Roz. 8 (19>C) 3íil—365.; Aca Arch. Carpatica 2 (1961) 5—39. fS] Baría, J., Slov. Arch. 6 (1958) 347—355: E. Vlacek—Kulka, ./., Pam. Arch. 50 (1£59) 507—556. [10] Márton L., Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1910. évi állapotáról, lt'8. [11] Hillebrand J., Néprajzi Ért. 1913. 331—332. [12] Saad A., Die Eiszeit 1930., 107—110. 113] Nyáry .!., Az aggteleki barlang . . . 22—24. old. [14] A miskolci Herman Ottó Múzeumban. [15] Tompa F., 25 Jahre ... 51. t. C-. [16] Kormos T., Barlangkutatás 1917. 18 .old., 11. kép.; nahm, ./., Wiener Prähistorische Zeitschrift 1941—42., 124. [17] Leszih A., Fol. Arch. 1—2 (1939) 79., G. kép. |18| Kalicz N., Rég. Dolg. 2 (19; 0) 36—37. L19I A leleteket Patay Pál gyűjtötte össze. A hivatkOz£s szíves engedélyezését itt is megköszönöm. A múzeum új régészeti kutatásai A miskolci Herman Ottó Múzeum régészeti tevékenysége nagy múltra tekint vissza. Már a század elején megindultak Borsodban a kutatások a megye régmúltjának, az egykor itt élt népek történetének megismerésére. A későbbiekben olyan ásatások fémjelezték ezt a munkát, mint feltárás az egykori Muhi falu helyén, a Borsod földváron, a mezőnyékládházi avar temetőben, bekapcsolódás a bükki barlangok és az Avas őskőkori leleteinek, s a borsodderékegyházi újkőkori település feltárásába. A felszabadulás után egy ideig hiányzott a megfelelő anyagi lehetőség a kutatás továbbfolytatására. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával az 1950-es években számos szép lelet sikerült a múzeum kutatóinak, Megay Gézának és Kalicz Nándornak feltárnia (pl. Miskolc-repülőtéri és mezőzombori honfoglaláskori temetők, rézkori sírok Centeren, bronzkori település Tiszalucon. későbronzkori urnatemetők Igricin, Csincsetanyán és Alsóbereczkin stb.). Igen kedvező lehetőséget teremtett a régészeti kutatás továbbfejlesztésére az, hogy 1962-ben a múzeum a minisztériumi központi irányítás alól a megyei tanács felügyelete alá került. Ez az anyagi keretek megnövekedését és a szakember-ál-