A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

IN MEMORIAM - Vrbovssan M.: Kelet-Szlovákia táj- és honismereti évkönyvéről

Figyelemre méltóak a Szlovák Tanácsköztársaság egykorú tanúinak visszaemlékezései az akkori eseményekről. Rendkívül tanulságosak a Szlovák tanácsköztársaság közzétett levéltári dokumentumai. A polgári történettudomány ezeket rendszeresen és tudatosan elhallgatta. A magyar orvosi köröket, is érdekli MU. Dr. Sinkulová L. tanumánya a magyar és a szlovák tanácsköztársaság egészségügyéről. A fasizmus elleni harcok történetéből, a keletszlovákiai munkásság ellenállásáról, írott forrásanyagból származó, eddig alig ismert anyagot találunk Bercik A. tanulmányában. Ez az anyag az 1939—1944 közötti időkre vonatkozik. A történeti rovat egy másik értékes tanulmánya egy keletszlovákiai partizáncsoport, a Karassi—Stepanov brigád egyéves tevékenységét dolgozza fel. Nem vitás, hogy az ilyen feltáró munka mérhetetlen szolgálatot tesz népünknek és magának a felszabadítás történelmi részleteinek. A néprajzi rovatban Dr. Koma J.-nak, a presovi múzeum etnográfus szakemberének a tanulmányát találjuk, ,.A sárosi nép művészete" címmel. A szerző több éves kutatásainak eredményét fogja össze. A természettudományi témájú dolgozatok között igen szemléltető J. Palásíhy—A. Balko közös tanulmánya a presovi kerület ásványvilágáról és annak felhasználási perspektíváiról. J. Karni$ tanulmánya a kerület fizikai és földrajzi képét rajzolja meg. Rendkívül sokatmondó Weisz T.-nak a sennai vízimadarak rezervációjárói és a keletszlovákiai alföldi táj lecsapolási munkáiról szóló értekezése. A szerző a keletszlovákiai madárfauna egyik legjobb ismerője, akinek széleskörű ismerete van Európa egész madárvilágáról. Az I. kötet zárórovata a presovi kerület művelődési intézményeinek helyzetjelentéseit, a fontosabb kulturális események kommentálását tartalmazza. Ezek között legszámottevőbb a presovi Kerületi Múzeum, a bardejovi Sárosi Múzeum, a michalovcei Zempléni Múzeum jelentése, illetve munkássága. Mind a három múzeum a kerületben folyó táj- és honismereti munka legaktívabb színhelye. E jelentésekből megtudjuk, hogy a múzeumok hálózata szélesedében van, s előrehaladott stádiumban vannak (1959) a sabinovi, starálubovnai, duklai és a medzilaborcei múzeumok a megnyitásukat illetően. Láthatni ebből, hogy a múzeológiai munka Keletszlovákiában jó kezekben van és minden remény megvan arra, hogy a múlt hibáit a szakmailag is jól felkészült kutatókkal hamarosan kiküszöbölik. Meg kell még említenünk, hogy itt találjuk a presovi városi levéltár állapotáról és fejlődéséről szóló tájékoztatót és néhány nagyobb jellentőségű kiállításról, művészeti jubileumról szóló ismertetést. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a Nővé Obzory I. kötete kiemelkedő szolgálatot tett a Szlovák Tanácsköztársaság eddig ismeretlen lapjainak megírásával, történelmi eseményeinek felelevenítésével és gazdag forradalmi tartalmának feltárásával. Ez a tény egyben megadta a tiszteletet a 40. évforduló alkalmára és nem vitás, hogy a tájés honismereti munka olyan elemeivel ismertetett meg, amelyet mindenkinek ismernie kell. Az elv helyes és máshol is követendő példának kell tartani. VRBOVCSAN M.