A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

LEGÚJABBKORI TÖRTÉNET - Kilián István: A legújabbkori kutatások néhány kérdése

követelésekkel áll elő. A kiegyezés után pedig előbb csak gazdasági jelleggel, de mindenképpen megkezdődik a fiatal magyar proletariátus osztállyá szerveződése. A marxizmus klasszikusainak tanítása a magyarországi kapitalizmusra is érvényes. Itt is éppen úgy, mint a nagy nyugati kapitalista államokban, Angliában, Franciaországban vagy Németországban, lassabban ugyan — ez a fejlődés ütemének a következménye —, de megszületik a munkásosztály. Az első világháború előtti magyar kapitalizmus eljut az imperializmus fokára. Magas fejlettségi szintjét nagyszerűen dokumentálja az egységes munkásosztály létrejötte is. Enélkül nem beszélhetnénk Magyar Tanácsköztársaságról. A dicső napokat a Horthy-korszak követi, amely idő alatt az uralkodó osztály előbb a fasizmus szekértolójává, majd maga is fasisztává válik, s részese lesz egy újabb világégésnek, a második világháborúnak. A német fasizmus veresége, az első szocialista állam győzelme s több mint húsz esztendős harcos múltja, aktív segítsége a szocialista berendezkedés megteremtésére nyújtott lehetőséget. A magyar politika újabb sorsforduló előtt állott. A szocialista táborhoz való csatlakozás új utat jelentett a magyar történelemben. Ennek az új útnak vagyunk mi munkásai. A múzeológia szempontjából vett legújabb kor tehát egy olyan korszakot ölel fel, amelyben a magyar gazdasági élet a feudalizmustól a kapitalista társadalmi gazdasági rend minden megnyilvánulási formáin át eljut a szocializmusig. A történettudomány nagyobb távlatokban kutat. Vizsgálódásának területe túljut az ország határain, keresi a magyar és világtörténelmi események érintkező pontjait, a múzeológia azonban a gyűjtő, rendszerező és feldolgozó munkában az ország, sőt egy-egy megye határain belül marad. Az elmondottak alapián tehát a muzeológiai korszakolás nem mond ellent a történeti korszakolásnak. A LEGÜJABBKORI KUTATÁS EDDIGI EREDMÉNYEI A fentiek értelmében indul meg megyénkben is a legújabbkori kutatás. Itt a történész már egy viszonylagosan biztos úton indult el. A korábban még csak terv formájában induló munkának éppen a Herman Ottó Múzeum volt első úttörője. Az ország múzeumai közül itt szinte elsőként indul meg a legújabbkori dokumentáció gyűjtése. A már meghalt dr. Zsadányi Guidó pedig megteremtette a múzeum szocialista dokumentációja adattára rendszerének az alapját. Leszih Andor, Komáromy József és Megay Géza gyűjtése pedig bőséges legújabbkori anyagot tartalmaz. Ilyen feltételek mellett indul meg most már hivatalosan is 1964 márciusában Miskolcon a legújabbkori anyaggyűjtés. Legújabbkori tárgyi anyag tekintetében nem mondhatja ennek ellenére gazdagnak magát a múzeum. Mi ennek az oka? Okát mindenképpen a város gazdag ipari és a megye mezőgazdasági múltjában kell keresnünk. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy az ország nehézipari fellegvárából, csak Miskolcról az elmúlt évszázad ipartörténeti fejlődését dokumentáló tárgyakat — legalább a legfontosabbakat —• összegyűjthesse a múzeum. A megye mezőgazdasági életében döntő változást csak a felszabadulást követő két évtized alatt tapasztalhatunk. A nagy területű megye valamennyi állami gazdaságának, termelőszövetkezetének fejlődését dokumentáló tárgyakat szinte lehetetlen összegyűjteni. Nem lehet arról szó, hogy minden község tekintetében szükséges volna ilyen irányú munkát folytatni. A múzeum raktárral, a muzeológus pedig munkával