A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

MEGYETÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Komáromy József: Városképi adatok Szendrő történelméhez

A helyi kutatókra vár például az a kifejezetten lokális vonatkozású feladat, hogy — éppen a topográfiai adottságokból kikövetkeztethető vizsgálatból — a mai községtérképre tudják vetíteni az 1317-ben, majd 1319-ben Márton egri püspök és Tamás esztergomi érsek tized-fizető falujának ősi helyét, valamint 1370-ben Debrői Miklós nevű várnagyáról ismert várának fekvését a Bebekcsalád idejéből, ő rájuk vár az a feladat, hogy a Bebek-vár és a törökkori végvár topográfiai vonatkozásait szűkítsék. Le kell vonniuk a következtetéseiket úgy az 1618. évi Sendre-feliratú, valamint az 1665. évi Abbildung der Vöstung Sendrae in Ungarn feliratú látképekből. Ezek, ha bármilyen sommásak is több tekintetben, mégis a vár, a település, a palánk, az udvarházak adataira komoly támpontokat adnak, amelyekbe a vizsgálóknak bele kell mélyedniök, Szendrő településtörténetéhez mindezekkel nagymértékben tudnánk hozzájárulni [3|. Az említett két látkép között megbízhatóbbnak tűnik az 1618-as metszet, amelyen egyes — mai térképre vetíthető — pontok segítséget adnak. így pl. az azon kivehető kolostorépület a templommal, valamint a ref. templom helyén lévő őrtorony. Vizsgálandó az is, hogy a vár- és palánk-komplexum itt feltűnő négyes tagoltsága mennyiben helyes és a mai térképen hogyan azonosítható? Az Ortelius-féle 1665-ös látkép több-kevesebb vonatkozásban eltér az 1618-astól, és úgy tűnik (éppen a mi újabb adataink világánál), hogy a vár ábrázolásában elnagyoltabb. Figyelembe veendő a várhegy aljában húzódó településsor és tornyos épület azonosítása is a mai helyzettel. Megkockáztatom azt a feltevést, hogy ez a sor talán a mai Galsa- és Váralja utcák vonalával azonos. Mindezek tehát további kérdések, további vizsgálódások témái. Nézzük ezek után a múzeumi kutatások során felmerült újabb adatokat. Már Takács Sándor közölt a XVII. századi Várról — annak alaprajzi elrendezését megmutató képet [4]. A mi újabb adataink mindezt tovább bővítik. A 3. képünkön közölt újabb alaprajz meg is nevezi a vár egyes részeit. így a várba bevezető kapuzat, a Wesselini-bástya, a kutak, a reteráták, a kortinák megjelölése, valamint a jelmagyarázatnak az a része, amely megjelöli, melyek a régi és melyek az új kortinák (amelyek a földtől 3 öl magasságra húzódnak). Hírt ad arról is, hol folynak az új föld- és bástya-munkák. Ez a tervrajz részletes vizsgálódást kíván, de ezt akkor szeretnénk elvégezni, amikor a további részletek után történő kutatásunk olyan stádiumban lesz, amikor erről már beszélhetünk. Hadd térjek ki még röviden a vár karakterisztikumának vizsgálatára. Az itt ábrázolt, valamint a Merian-Ssicha féle metszet is, Szendrő várát kizárólagos katonai, végvári-feladatú várnak mutatja. A külső védőművek — a részben ó-olasz, részben már új-olasz rendszerű bástyáival, a belső vár tizenhatszögű falával, benne a nyolcszögű hatalmas totonytesttel, kizárólagos végvár feladatot árulnak el Szendrőről. A külső és belső vár kisebb épületei katonai raktárépületek és laktanyák. A belső nyolcszegletes tornyot a belső fallal összekötő, mintegy 7 öl hosszúságú emeletes tömb a maga egytraktusos vonalával, valamint magának a toronynak az első és második emeleti traktusa (a toronynak mintegy 6—7 méteres átmérőjével) a parancsnoki és vigyázói helyiségeket biztosította. A szendrői vár (legalábbis a XVI. századtól) nem azokat a jegyeket viseli magán, amely a feudális úri várakra, azok mindennapi életére és biztonságára jellemző. A szendrői vár katonai végvár és ez az eddig ismert alakja,