A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Csanády László: A szentpéteri kapui kórház jelentősége

Ápolónőképző intézet is működik külön épületben, kollégiummal. Modern, új tervezésű és kivitelű prosectura — kórbonctan — épült kísérleti állatházzal. Az ápolónővérek részére 122 férőhelyes szálloda, a dolgozóknak 73 lakás készült a különválasztott lakótelepi részen. Az építési munkát az ÉM. Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat végezte, gondos szakszerű kivitelben. A jó együttműködésnek tulajdonítható, hogy a nyolc éven át tartó építési idő alatt szakaszonként üzembehelyezték az épületeket és az új kórház fokozatosan állította fel a betegosztályokat. 1964. óta a szentpéteri kapui kórház Miskolc város betegellátásában vezető szerepet tölt be és nagyban elősegíti a megyei fekvőbetegellátást is. Napjaink eredményes építő munkája során önkéntelenül felvetődik a történelmi visszapillantás igénye. Miskolc kórházi ellátásának vonatkozásában. Bár elég kevés és hézagos anyag áll rendelkezésre, helyes ha párhuzamot vonunk a kórházépítés és betegellátás alakulásában a rég és közelmúlt eredményei között. Szükséges ez annál is inkább, hogy szemléletesen értékelhessük a nagy anyagi áldozatok árán létesült új kórházi intézményt. Miskolcon 1856. február 10-én a tetemvári ún. katonai ispotály épületében 20 beteg részére 5 szobával nyílt meg az első közkórház. A kórház forgalmának rohamos fejlődése szükségessé tette a bővítést, melyre Miskolc városa a tulajdonában lévő Fáy-féle házat napi egy Ft-ért rendelkezésre is bocsátotta. Az 1873. évről szóló betegforgalmi statisztikai adatok szerint 94 fő ápoltat tartottak nyilván január 1-én. Az 1879. évi árvíz pusztításai nyomán fokozatosan jelentkezett az új közkórház építésének igénye. Előbb a zsolcai kapuban a „sóház" helyére tervezték, majd ezt elvetve 1899. év elején a jelenlegi Semmelweis-kórház területén megkezdték az új kórház építését. A vármegye irányítása és anyagi áldozatvállalása eredményeként 1900. október 23-án átadták rendeltetésének az új közkórházat. Az ünnepélyes megnyitás december 2-án volt. Az építés és felszerelés költségei 3/4 millió koronát tettek ki. 1904-ben épült a gyógyszertár épülete, 1911-ben a telep végén lévő lakóépület, majd 1913-ban új mosoda és gépműhely. 1926-ban a 72 ágyas gyermekosztály és újabb szolgálati lakás, 1927-ben a sebészeti pavillon emelete épült meg, mellyel 109 ágyra emelkedett az ágyak száma. 1928-ban megépült a kétemeletes laboratórium, mely az Országos Közegészségügyi Intézet miskolci fiókjaként működött. A Röntgen Intézet, a prosectura építése és a konyhaépület bővítése 1929 évben történt. Miskolc betegellátását szolgálta — 1899. évben alapítva — a Diósgyőri Acélgyári magánkórház (fenntartó: Diósgyőri Bányatárspénztár) és az 1909. évben alapított városi fertőzőbeteg magánkórház (jelenleg a Semmelweis kórház járványosztálya). Honvéd és Közrendészeti helyőrségi kórház is működött Miskolcon az 1890-ben alapított csapatkórház helyén 200 betegággyal. Ez a kórház a polgári betegellátásban is segítette a városi igények kielégítését. A Miskolc város területén működő kórházak 1873. és 1932. évi adatait — ezek állnak rendelkezésre — azért is érdemes a fontosabb mutatóiban szemléltetni, hogy minden kommentár nélkül összehasonlítási alapot nyerjünk a most megépült szentpéteri kapui kórház értékeléséhez (1. sz. táblázat). A táblázatban megadott néhány statisztikai adat természetesen igen sok mélyreható elemzést kínál, azonban a betegforgalmi részadatok vizsgálata nem célja jelen összefoglalásnak. Az ágyszámok alakulása és a beépített légköbméter változások is inkább azt a célt szolgálják, hogy érzékeltetni le-