A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Ribáry Zoltán-Joó Tibor: A tokaji páloskolostor nyomában

MEGYETÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A tokaji pálos-kolostor nyomában.., A Borsod megyei Tanácsi Tervező Iroda 1962-ben kisebb felújítási, tervezési feladatot kapott a Tokaji TBC Gyógyintézettől. E sorok írói meglepetéssel tapasztalták, hogy a felmérési adatok mind az alsó, mind az emeleti szinten 1,70 m-es falvastagságot mutatnak. A mérési eredmények felrajzolása után kiszíneztük a szokatlan vastagságú fal vonalát és mind a földszinti, mind az emeleti részeken teljes szabályossággal kirajzolódott egy hajdani templom formája. A meglepődést az is fokozta, hogy e területen nyilvántartott a műemléki irodalom egy hajdani kolostort (volt kapucinus kolostor), azonban ha fel is tételezték azt, hogy az U-alakú volt kolostortömbhöz csatlakozó épülettömb helyén eredetileg templom állott, az szerepelt például Genthon István: Magyarország Műemlékei című munkájában is, hogy „a mellette épült kapucinus-piarista templomot lebontották." Az épületkomplexumot a műemléki jegyzékbe már nem is vették fel. Megállapítottuk azonban, hogy a templom (tornyok nélkül — de tornyai a XVIII. sz.-ban sem voltak) teljesen áll, csak egy síkfödémmel kettéosztották, s a két szinten a jelenlegi rendeltetésnek megfelelően — a folyosókon kívül — 27 helyiség van, s a szociális helyiségekben, rendelőkben, vagy laboratóriumokban közlekedve, senki nem gondol arra, hogy a helyiség amelyben tartózkodik, nem is olyan régen egy nagyobb teremnek a része volt. A templom pedig méreteinél fogva is megérdemli a figyelmet. Több mint 37 m hosszú és 19 m széles tömbje — melyen belül még a lebontott boltívek alatti részben is közel 9 m-es (8,73 m) belső magasság található, természetszerűleg két részre osztottan — önmagában is említésreméltó. Az épületre felhívtuk az illetékesek figyelmét és azóta már a műemlékjellegűvé nyilvánítás is megtörtént. Az épületkomplexummal kapcsolatban azonban más, régebbi évszázadokra visszanyúló problémák is felvetődnek. A rekonstruálható templomrajz nem jellegzetesen barokk, bár a rendelkezésre álló adatok szerint a szóbanforgó templomot és zárdát a Tokajban 1711-ben meghívott, 1712-ben letelepült kapucinusok építették. Az alapkőletétel 1716. IV. 5-én volt és 1729. aug. 2-án a felszentelés. Vannak olyan megállapítások is, hogy teljesen 1734-ben lett készen az épületcsoport. A nagyobb méretű templomot és zárdát 1723-tól a piaristák is használták. A kapucinusok azonban nem puszta területre építkeztek, hanem egy olyan épületet kaptak meg királyi adománnyal a város északi részén, mely azelőtt Rákóczi Ferenc tulajdona volt. A Rákóczi kúria azonban az 1537-ben Serédi Gáspár által lerombolt pálos kolostor területére települt, csak nincs tisztázva az, hogy a pálosok épületeiből mit használtak fel a későbbi építtetők. A Magyar Városok Monográfiája sorozatban Tokaj és vidékéről Mosolygó József által írott könyv foglalkozik ugyan a szent Pálról elnevezett remeték — Pálosok, vagy Paulinusok — részére Zápolya Imre által 1478-ban létesített és 1537-ben lerombolt zárdával, de még azt írja: ,,hogy hol, a város melyik részén állott a Pálosok zárdája, azt nem lehet tudni." Ugyanezen könyv viszont más helyen a volt ,,hadiárvaház"-ról írva azt közli, hogy „a tokaji árvaház ősrégi épületben nyert elhelyezést. Feljegyzéseink szerint 1470-ben építette azt Szapolyai Imre, Tokajnak akkori ura, a pálosrendi atyák részére. A pálosoknak azonban csak 70 évig volt maradásuk Tokajban, mert 1537-ben a protestáns Serédy Gáspár leromboltatta a rendházat, s annak főnökét, valamint rendtag-