A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Zircz Péter: Kaffka Margit Miskolcon és Miskolcról

szerezte, gondolnia kellett arra is. hogy abban gyakran időző királyi udvara számára megfelelő ellátó körzetet hozzon létre. így mindenképpen indokolt volt akár az új telepítés, akár egyszerűen városi kiváltságok adása s ezzel a spontán fejlődés előrelendítése Miskolcon, közvetlenül a birtokcserét követően. Annál is inkább, mert az uradalmi gazdálkodásnak 1365-ben szükségszerűen bekövetkező megszervezésekor Miskolc jogállásának tisztázása is napirendre kerülhetett. összegezve fejtegetéseinket: bár valószínűnek látszik, hogy Miskolc első kiváltságait — akár városprivilégium, akár telepítőlevél formájában — 1365 körül kaphatta, pontos dátumot okleveles adat híján mondani nem tudunk. A királyi földesuraság alá kerülés ténye azonban önmagában is olyan jelentős volt ekkor a városfejlődésben, hogy méltán tekinthetjük ennek dátumát Miskolc városi léthez vezető útján az első határkőnek. Más dátumhoz kötni Miskolc várossá alakulását nem tudjuk. Az 1365 után következő fejlődés egyes állomásai már egy egységes folyamat láncszemei, de ennek a folyamatnak kezdeteit homály burkolja. GYIMESI SÁNDOR JEGYZETEK fll Szendrey János: Miskolc város története és egyetemes helyirata. Miskolc, 1886—1911. II. k. 37. 1. [2] Leveles Erzsébet: Miskolc az Árpádok korában. Miskolc, 1928. 32. 1. 131 Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc régi építményei 1702-ig. Herman Ottó Múzeum közleményei. Miskolc, 1955. szept. 13. 1. [41 Vö. Komáromy József: A miskolci Sötétkapu melletti ásatások jobbágyházai. HOM. közleményei. Miskolc, 1955. szept. 151 Vidéki városaink. Szerk. Borsos József. Bp. 1961. 14. 1. J61 Hans Strahm: Zu Verfassungstopographie der mittelalterlichen Stadt mit besonderer Berücksichtigung des Gründungsplanes der Stadt Bern. Zeitschrift für Schweizerische Geschichte. 1950. 372. 1. [7] Mályusz Elemér: A mezővárosi fejlődés. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Bp. 1953. 174—175. [8] O. L. Dl. 519. pontatlan kiadása: Wenczel: Arpádkori új okmánytár. X. 19. [9] Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. Tanulmányok Budapest múltiából. XIV. 67. 1. 110] I. m. 28 . 75. 1. mi Mályusz: I. m. 183. 1. Í121 Leveles E. : A 800 éves Miskolc. A ,.Miskolc város és Borsod-Gömör-Kishont megyebeli községek" c. kötetben. 18. 1. [131 Leveles E.: Miskolc az Árpádok korában. 7. sz. oklevél. {141 Szendrey: I. in. HL k. 307. sz. oklevél. [151 Mályusz Elemér: Magyarság és városi élet a középkorban. Századok, 1944. 55. 1. T161 Szendrey: I. m. III. k. 39. sz. oklevél. [171 Mályusz: A mezővárosi fejlődés. 180. 1. [181 Mályusz: I. m. 170. 164. 1. [191 Mályusz: Magyarság és városi élet ... 53. 1. [201 Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc, 21. 1. Kaffka Margit Miskolcon és Miskolcról „Életrajzom és működésem semmi tekintetben nem tartozik Miskolchoz. ahol átmenetileg, rövid ideig és mindennemű társadalmi, vagy nyilvános szereplés nélkül (a városban) éltem". — írja Kaffka Margit 1909 november 22-én kelt levelében [1]. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Kaffka Gellért Oszkárhoz írt leveleiben (G. O: Kortársaim, Bp. 1954) többek között az „unalmas, pókhálós csizmadiavárost" — ahol minden „rút, szennyes patakvíz és vaskezű forma" — okolja versei áramának elapadásáért, akkor úgy tűnik, hogy írónk nem csupán idegenül, hanem idegenként is morzsolgatta miskolci éveit.