A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Bodgál Ferenc: Ároktői tükrös 1844-ből

készült, krómozott, babérkoszorúban levő nemzeti címer van két kis szöggel erősítve, a címer eredetileg lószerszám dísz lehetett. A címer alatti kivésett részben egy rézből készült, valószínűleg korabeli, ellaposított sapkarózsa van beerősítve. A tükrös ajtaja 17x12 cm. felső részén középen 2,5 cm-es félköralakú résszel. Vastagsága 1,5 cm. Anyaga, akárcsak a doboz többi részének, szilvafa. Az ajtó 4 cm. átmérőjű, 0,5 cm. vastagságú rézkarikával van ellátva, ezt megfogva az ajtó balról jobbra nyílik. Belül, közvetlenül az ajtó mögött 16x12 cm-es, 1,5 cm. széles aranyozott keretben foncsorozott, jó állapotban lévő tükör. Ékszerészek véleménye szerint a tükör és a keret a dobozzal valószínűleg egyidős, az aranyozás valódi. A dobozból hátul felfelé nyílik egy végigpántolt vaslemezes zsanirral ellátott ajtó, melyre alul középen az első ajtóhoz hasonló rézkarika van erősítve. Az ajtó mérete az előbbivel majdnem pontosan megegyezik, ez belülről egy vékony, 0,2 cm-es vasdróttal egyenesen és átlós irányban is kitámasztható. A kitámasztásra kis szögekkel ellátott félköralakú drót van beerősítve az ajtó belsejébe. Az ajtó széle 5 mm mélységben van körülvágva, így becsukás esetén ez a doboz síkjába teljesen beilleszkedik. Az ajtóval szemben belül van a tükör hátlapját képező, egy darabból álló puhafa beillesztve. A hátsó ajtóba egy lovon ülő huszár van berakásos technikával beleerősítve. A huszár kengyele, sarkantyú^ es a kard markolata rézből van, a huszár alakja és a ló pedig ékszeV4 szék szerint korabeli ezüstpénz anyagából van. A ló és a huszár karcolt díszítése a korabeli katonaviseletet mutatja [2]. Az első ajtó három végigfutó széles vas zsanirral van felerősítve. Az ajtó belső része kb. 0,5 cm. mélységben van körülvágva, így becsukáskor az ajtó a doboz síkjába majdnem teljesen beleilleszkedik. Kívül az ajtó ugyancsak körül van vágva s az ajtószélbe körül vékony sárgarézdrót van átfűzve, melyből arányos távolságra 27 hurok bukkan ki. Az ajtó gazdagon díszített. Felső harmadában köralakban, egymással hárhuzamosan levélzet, végén rézszögekkel. A belső térben közös alapból kinyúló három kereszt, a két szélső kereszthez egy csillagos végű gyertya, a középső kereszthez gyertyatartó szerűen két-két hosszú gyertya csatlakozik. A kereszt alatt lévő térben egymással összefonódott, egymásba hajló virágok, rézből. Az említett kör mellett mindkét oldalon lelógó rojtú, felől csillagos templomi zászlók. Az ajtó középső részén, baloldalon, egytornyú kis templom, ez a tornyon és a templom hátsó végén is kereszttel van ellátva. A templom előtt szent Vendel egy kis zsámolyon térdel, kezében kampós bottal, a kampó rézből készült. A zsámolyból készített virág nyúlik ki. Közvetlenül a templom előtt van egy fa, ennek ágai végén rézből és kék, zöld porcelánból készített gyümölcsök vannak. A fa alatt egy birka heverészik, előtte egy másik juh legel, ezelőtt pedig egy juh megyén, oldalán rojtos templomi zászlóval. A földből, melyen a juhok vannak egy fa nyúlik ki, ágai végén csillagszerű levelek, rajta bogyók rézből. Ugyancsak rézből van a juhok szarva is. Az alsó mezőben egy hátsó lábain ülő kutya, előtte egy evő, vagy ivó daru, ezelőtt pedig egy sétáló darumadár látható. Mindkét daru fejdísze rézből készített, csillagszerű. Igen gazdagon díszített a doboz ajtajához csatlakozó külső szegélye is. Közvetlenül az ajtó alatt rézből beerősítve 1844-es évszám található. Az ajtó zsanirnál és a nyitó résznél alul piros-zöld színű gyöngyszemek vannak felfűzve, s ehhez a gömbölyűre sarkított részen sárga- és vörösrézlemez pólyák vannak átfűzve. Az ajtó nyitási részén még belül is van egy piros-zöld színű gyöngysor. A gyöngyszemek vékony sárgarézhuzalra úgy vannak felerősítve, hogy a huzal a tükrös két hosszanti oldalán van belülről átvarrva.