A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)
A múzeumépület műemléki felújítása
A múzeumépület műemléki felújítása A miskolci múzeum közel öt évszázados és többízben bővített épületének fa-födémgerendái az emeleti kiállítórészeken, ahol Klir Vencel miskolci építész végzett emelet-ráépítési munkát 1793-ban, annyira elavultak, hogy a miskolci I. kerületi tanács, az életveszélyre való tekintettel a kiállítási helyiségek azonnali bezárását rendelte el 1961 április 10-én. A helyreállításhoz szükséges tervdokumentáció megrendelését, valamint a szükséges fedezet biztosítását — késedelem nélkül folyósította a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya és a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága. Ennek alapján a szükséges munkálatok még 1961-ben megindulhattak. Az Országos Műemléki Felügyelőség pedig — a műemléki épületre való tekintettel — a diósgyőri vári építési részlegét bízta meg az épület helyreállításával. Ez az építési részleg Koroly József művezető felügyeletével, időszakonkint Détsy Mihály mérnök ellenőrzésével, igen komoly helyreállítási munkát végzett. Az emeleti helyiségek, valamint a földszinti irodai rész falazását teljesen megtisztította az évszázadok során rárakott vakolattól. A munka egyik fázisában csupán a kőfalak állottak csupaszon, erre került a megfelelő perlites vakolat. A vakolattisztítás során tünt ki, hogy az épület egyes részei — a XVI. és XVIII. századi falak több helyen megrepedeztek. Ezeket betoninjekciókkal látták el. Az új vakolatra, háromszoros, több helyen ötszörös gletteléssel, pasztellszínű walkidfestés került. Ezt a festő és mázolómunkát a Miskolci Festő Szövetkezet kitűnően dolgozó Vértesi-brigádja végezte. Az épület vasalási munkáit, az emeleti feljárati vaskorlátot, amelyet a Fazola-műhelyben készült, ugyanott elhelyezett vasrács mintaelemei felhasználásával terveztünk meg, valamint a korszerű képraktár eltolható, golyóscsapágyakon görgő csigákkal ellátott acélszerkezet tartóit a Miskolci Vas- és Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet Gyula-brigádja készítette és szerelte fel. Az épületnek a szükségessé vált födémcseréje magával hozta a villamosberendezés korszerűsítésének szükségességét is. Az emeleti kiállítóhelyiségek rejtett és közvetlen fénycsővilágítással lettek ellátva, a kettő egymástól függetlenül működtethető. A villamossági terv kivitelezése — amelyet az ÉM. Miskolci Tervező Vállalatnál Szabó Zoltán készített — ez idő szerint az első olyan, múzeumban felhasznált megoldás, amely lehetővé teszi a teljes szórtfényű világítási módot. Az oldalfalak is megfelelő számú csatlakozóval lettek ellátva, ami a kiállítási szekrények külön belső megvilágítását egyedileg is lehetővé teszi. Az öntött beton, perlittel kevert álmenyezet hornyaiban 6 coolwhite-jelű Tungsram fénycsőből 172 darab 40 vattos armatúra biztosítja a kevert — hideg és melegfényű megvilágítást. Az emeleti folyosókon, Klir Vencel 1793-ban épített műemléki boltszakaszaiban a rejtett világítást nem lehetett megoldani. Ezért választotta a múzeum vezetősége és a tervező azt a puritán armatúrát, amely csupán funkcionálisan látja el szerepét a 26 méter hosszú folyosó, valamint a belső folyosó boltszakaszainak közepén. Az 1,5 és 2,5 mm 2-es elektromos vezetékek lakkozott fémburkolatú védő-
