A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Várostörténeti kutatások - Komáromy József: A miskolci Nemzeti Bank falában talált 1907-es röplap

gos küldötteket fogadja. Az állomásra egy század huszárt vezényeltek ki. A helyzet magában rejtette az összeütközés veszélyét. De miután a küldöttek nem érkeztek meg, a munkásság újra a városba vonult. A tanulmány részletezi a további eseményeket. A sztrájk harmadnap ért véget. Megállapítja, hogy a fellendülést felváltotta a forradalmi apály korszaka, 1907-ben az általános választójogért meghirdetett politikai sztrájkban még tömegesen vettek részt a miskolci munkások, kb ezer fő, de „ez már csak az utolsó fellobbanása volt a századeleji küzdelmeknek." A másik figyelemreméltó közlemény [31, a miskolci építőmunkások 1906-os sztrájkjával foglalkozik és ismerteti azt a munkarendet, ami lényegében nem más mint kollektív szerződés, amit a városi tanács előbbi sikertelen próbálkozása után „A miskolci építőmunkások szervező bizottsága"' nyújtott be 1906 január 30-án az ipartestülethez. A munkaadók ezen változtatni akartak, amit a munkások nem fogadtak el és így került sor a sztrájk kimondására. E közleménynek — a munkarend szószerinti ismertetésén kívül — figyelemreméltó a következő, és az általános viszonyok elemzésén alapuló konklúziója: „Noha az építőmunkások mozgalmában nagy szerepe volt az iparossegédeknek — ez a kisipari jellegből adódott — követeléseik tipikusan munkásjellegűek, s nem a hagyományos mester—segéd ellentéteket tükrözik. A bérmunkásjellegnek ez az előtérbe nyomulása tette lehetővé szerintünk a későbbiek folyamán, hogy a miskolci mozgalmak a környék (értsd Diósgyőr stb) nagyipari munkásságával is megtalálják a kapcsolatot. Az értékes mozgalmi dokumentumot jelentő röplap annak a bizonyítéka, hogy a miskolci munkásság legjobbjai még az 1905—1906-os forradalmi fellángolás után sem nyugodtak bele harcuk ideiglenes letörésébe. Az elszánt harcot tovább folytatták és szétrombolt szervezeteiket igyekeztek újra és újra talpraállítani. Két egyszerű mozgalmi hős neve maradt így fenn az utókorra. Életükről eddig többet nem tudunk, már régen nem élnek. De az utókornak valóban üzenetet hagytak hátra. KOMÁROMY JÓZSEF JEGYZETEK |1] Boros Benő a szociáldemokrata párt tagja veit Miskolcon. Nyomdája a mai Déryné utcában működött. Kis nyomda volt ez a nagy miskolci nyomdák mellett, egy „amerikai" (tégelynyomó) működött benne. A nyomda több pártnyomtatványt készített. Boros Benő nem sokáig tudta fenntartani nyomdáját, még az első világháború előtt Aradra költözött. [2] Lehoczky Alfréd: Az r906. évi miskolci általános sztrájk. Adalékok Borsod megye munkásmozgalmának történetéhez. Borsodi Szemle, 1963. VII. évf. 3. szám. 67—73. pp. [3] Gyimesi Sándor: A miskolci építőmunkások 1906-os sztrájkja. Borsodi Szemle, 1963. VII. évf. 4. szám, 73—75. pp. Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, Miskolc — Felelős vezető: Méry György 1963 — 9491 — 700 példány.