A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Várostörténeti kutatások - Komáromy József: Adatok a megyei tanács székháza építéstörténetéhez

Rajzán megvan a belső udvari épület, amely nagyjából egyező tagoltságot mutat a Domby-térkép alaprajzával és amely megfelel most ismertetendő új adatainknak. Az Országos Levéltárban felkutatott adataink 1789. évről származnak, tehát még a barokk kori megyeháza komplexum egyes részeire mutatnak [12] Az 1797 körüli akták pedig egyes építkezésre, sőt 1789-ban már bizonyos új megyeház építési szándékokra is vonatkoznak. Az aktákban levő adatokat nincs módunkban kiegészíteni, ezek már elvesztek, vagy másutt lappanganak [13]. 1788 július 13-án Frantz Reindl comitats-ingenieur 1567 frt-ról szóló költségvetést terjeszt be a Helytartótanácshoz a részletes belső berendezéssel együtt a hajdúház" megépítésére vonatkozóan. 24x39 cm-es színes tusrajzon a hajdúház látképét, alaprajzát és keresztmetszetét mellékeli [14]. Egy másik színezett tusrajzon 37x43 cm-es méretben elkészíti „a vármegyeház földalatti és földszinti helyiségeinek" alaprajzát (ez az udvari épületre vonatkozik) [15]. A Helytartótanács nem hagyja jóvá ezt az új börtöntervet („Kein Antrag gemacht werden. ..") és 1789 január 2-i határozatával megállapítja, hogy ha a börtönhelyiségek szűkek, akkor vagy építsen hozzá a vármegye, vagy olcsóbb tervet készíttesen [16]. 1797 november 30-i kelettel megtaláljuk Wentzel Klir Maurer-meister előzetes építőanyag-költségvetését, Martin Küntzl Zimmermeister-ével együtt [17]. 1798 február 15-i, miskoltzi keltezéssel Reindl Ferenc benyújtja a vármegyéhez az új vármegyeházról •— a Helytartótanács által kért módosítás alapján •— készült látképét és alaprajzát, alsó- és felső börtönhelyiségeinek alaprajzát és a mesteremberek költségvetését [18]. Borsod vármegye jelenti az Aedilis Directio-nak, hogy a vármegyeház építéséhez szűk lévén a rendelkezésre álló alapterűlet, megvették a szomszédtelket 1400 frt-ért. 1798 május 22-én a Helytartótanács Gremialis Exactoratus-a (kebelbéli számvevőség) az Aedilis Directio módosításával visszaküldi a vármegyeház tervét és újabb módosításokat ajánl [19]. U. e. Borsod vármegye kéri a Helytartótanácsot a szomszédtelek megvételének jóváhagyására, különben az eddigi építkezések is hiábavalók lennének és félbemaradnának. Mellékeli 1798 július 12-i, miskoltzi keltezésű kérvényét néhai Szalay Ferenc árváinak, akik könyörögnek ama 1400 frt kifizetéséért, amennyiért a vármegye öt évvel azelőtt megvette a megyeház-melletti területüket. (Újabb magán-telekről adat!) U. e. A Helytartótanács az Aedilis Directio-tól véleményt kér a fenti építkezésről [20]. 1798 november 9-én, Budán, Stanislaus Heppe, az Aedilis Directio igazgatója a tervrajz x és y-nal jelzett helyén módosításokat javasol. 1798 november 20-án a Helytartótanács végleg jóváhagyja a módosított terveket. Az aktán: „plana sub x et y adsunt." Más kézzel ráírva: „sunt acclusa" [21], Sajnos az itt szóban levő, x és y-nal jelölt tervrajz az Országos Levéltárban fel nem található. Ezek másutt lappanganak, ha egyáltalán megmaradtak. Az eddig előadottakban, az országos levéltári akták ismertetése kapcsán már el is jutottunk a második klasszicista megyeháza, mai miskolci műemlékállományunk egyik legszebb objektuma építési előzményeinek hézagos ismertetéséhez. Sajnos, ezek nagyon is hézagosak, mert mint láttuk a fentiekben, fontos akták és perdöntő tervrajzok hiányoznak közülük, s talán egy későbbi véletlen vezet a nyomukra, vagy végleg elvesztek. Tervszerű felkutatásuk most nem járt eredménnyel. További támpontot a miskolci állami levéltárban találunk, de itt is az tapasztalható, hogy az akták rendjét, az építésre vonatkozó fondot régebben meg-