A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Tudományos ülésszak - Bodgál Ferenc: Néprajzi feladatok Borsodban

szociográfiája, Nyizsnyánszky Bélának Mályiról írott társadalomrajza, a Tardi helyzet, Matyóföld, Cifra nyomorúság című kötetek elsősorban az agrárproletariátus helyzetét mutatják be. Fél Edit 1952-ben Mezőkövesden kutat a népi társadalomra, Lajos Árpád a barkók társadalmi viszonyait kutatja 1955-ben. Koós Imre „Summásélet" címen 1960-ban megjelent munkája belülről ábrázolja a két háború közötti summások életét, s munkássága örvendetesen másokat is a téma felé irányított. Bodgál Ferenc, Lencsés Ferenc. Katona Imre, Sárközi Zoltán, Zupkó Béla gyűjtenek és publikálnak ebből a témából. A miskolci múzeumnak a summásélettel kapcsolatosan tárgyi anyaga alig van, de értékes felvételeket, summáskönyveket, szerződéseket sikerült az utóbbi években találni. A mezőkövesdi Matyó Múzeum sok emlékét őrzi a summásmúltnak, a téma kutatása és a fellelhető dokumentumok összegyűjtése fontosságban mindem megelőző feladat. A MUNKÁSÉLETMÖD KUTATÁSA Megyénk lakosainak jelentős részét a gyárakban, bányákban dolgozó ipari munkásság alkotja. Kutatásuk az utóbbi tíz évben kezdődött. Mecsei Lászlónak az edelényi bányászok között, Nemesik Pálnak Borsodnádasdon és Ózd környékén végzett kutatásait, Bodgál Ferencnek a Pitypalaty-völgyben és Miskolcon, Lajos Árpádnak Perecesen végzett gyűjtőmunkáját s publikációit említhetjük. Csukás Irén 1954-ben Királdon gyűjtött bányászhagyományokat, Domin Károly Diósgyőr-Tatárdomb munkástelep kutatásával foglalkozik. Újszerű, a miskolci Földes Gimnázium diákjaiból alakult munkaközösség munkája. Kása—Móritz—

Rabin—Szabó: „Egy mai munkásközösség vizsgálata" címen készített pályamunkát a Miskolci Járműjavító Vállalat munkásainak életéről. Kezdő kutatásuk értékes megfigyeléseket tartalmaz. Mezőkövesden Szabó Károly „A munkásság és a dolgozó parasztság helyzete a századfordulótól napjainkig Mezőkövesden" címmel készített értékes pályamunkát. Természetesen a munkáséletmód kutatása csak hagyományos néprajzi módszerekkel nem végezhető el, itt tág tere van a komplex kutatásnak, szociográfiai megfigyeléseknek. Miskolc néprajzi kutatásainak eredményeiről, feladatairól Bodgál Ferenc számolt be. KÖZSÉG-MONOGRAFIKUS KUTATÁSOK Istvánffynak 1896-ban a matyókról írott munkája után évtizedekig nem folyt monografikus kutatás. 1930-ban és 1936-ban Kolumban Lajos írja elő minden község tantestületének egy községmonográfia elkészítését, s ezek javarésze — természetesen különböző színvonalon — el is készült. 1953-ban munkaközösség alakult a matyó falvak monografikus kutatására és feldolgozására, a munkásságuk azonban hamarosan megszakadt. Az újabb időben Nemesik Pálnak Borsodnádasdon végzett kutatásai jelentkeznek monografikus igénnyel. Monografikus kutatások kezdődtek 1962-ben Kisgyőrben is. Ez, a Miskolchoz közel levő, hegyek közé elzárt település jól megőrizte a hagyományokat, s Klein Károly 1913-ban végzett gyűjtése után 1929-ben tíztagú kollektíva végzett alaposabb gyűjtést. A most megkezdődött, valószínűleg több évig tartó kutatás során egy-egy téma teljes anyagának összegyűjtésére gondolunk, összegyűjtjük a témára vonatkozó ismereteket, tárgyi eszközöket, fényképeket stb. Bodgál Ferenc kismesterségekre, Erdélyi Zoltán erdőmunkára, Földes László állattartásra, Mendele Ferenc és Erdélyi Zoltánné építkezésre kutattak. Eddigi gyűjtéseink eredményeképpen félezernél több tárgy, több száz fénykép került