A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Tudományos ülésszak - Komáromy József: A múzeumi szervezet feladatai

az előttünk, hogy a múzeum kiállításaival, publikációival és előadásaival igen fontos láncszemét képezi annak a párt- és kormányhatározatokban megjelölt kulturális munkának, mely népünk felemelkedéséhez és további fejlődéséhez szükséges. Ez a tevékenység is hivatott emelni az általános műveltséget, elősegíteni a materialista szemlélet széleskörű kialakítását, eszmei harcot folytatni a maradi nézetek ellen és ezzel — sajátos eszközeinek felhasználásával — hozzájárulni a marxizmus—leninizmus világnézetének terjesztéséhez. Éppen ez utóbbi feladatok zárják ki, hogy a múzeumok, mint ez régebben megtörtént, olyan „elefántcsonttornyot'' építsenek ki maguknak, melyben elzárkóztak a tömegektől és olyan önmaguknak való életet és tudományt teremtsenek, mely — mondjuk — csak saját munkájuk „háborítatlan" végzését biztosítja. Ez a lehetőség azonban már a múlté. A múzeumi munka népszerűsítésének nagy nyeresége az a tény, hogy mind szélesebb területeken kapcsolódhatott be a megye népművelési programjának megvalósításába. S ha ez az elmúlt évben még nem is lehetett teljes, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a következő évek során minél eredményesebb legyen. A tudományos kutatói és múzeológiai munka mellett végzendő népművelési munka között meg kell találnunk az egészséges arányt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy egy dialektikusan és vizuális szempontok alkalmazásával felépített és hoszabb tartamú kiállítás sokkal hatásosabb népművelési tevékenység, mint — mondjuk — egy kiválóan megszerkesztett, de szűk körhöz szóló, előadás-sorozat. A kiállítást létrehozó tevékenység különösen fontos múzeumi feladat. Szükséges a múzeumi munkát minél szélesebb körben ismertető propaganda megteremtése is, melyben a népművelési munkát irányító szervek, a TIT, a szakszervezetek kulturális munkatársai és a művelődési házak is nagy segítséget nyújthatnak. Ha e szervek programjába a múzeumi kiállítások propagálását beiktatjuk, úgy múzeumaink látogatottságát jelentős mértékben növelni lehet. Mindezek után, nagy vonalakban szükségesnek tartom vázolni a múzeumok előtt álló feladatokat. Természetesen itt elsősorban nem a következő év munkatervének feladataival kívánok foglalkozni, hanem átfogó, esetleg évekre terjedő munkák kijelölésével. A régészet területén az országos kutatási tervbe beilleszkedő tudományos problémákhoz igyekszünk újabb adatokkal járulni, így elsősorban a későbronzkor, a korai vaskor és római kor kutatásával kívánunk foglalkozni. Ennek keretében tervezzük a deteki, a pilinyi-kultúrába tartozó urnatemető, a fiatalabb pilinyi kultúrához tartozó borsodsziráki urnatemető, továbbá aj mérai és a tiszakeszi Szóda-dombon levő késő bronzkori temetők, valamint a Szirma—Sajó-parti császárkori telep feltárását és a tardi avar temető ásatását is. A Tapolcán tervezett szállodaépítés valószínűleg érinti majd az egykori monostor helyét és e területen is ásatással kívánjuk e kérdést tisztázni. A néprajz területén az elsőrendű feladat az eltűnő paraszti életforma emlékeinek gyűjtése és ezzel párhuzamosan a paraszti élet átalakulásának figyelemmel kísérése. Ezenkívül meg kell kezdeni a megye, illetve elsősorban a múzeum néprajzi gyűjtőterülete néprajzi atlaszának feldolgozását. A helytörténeti munka területén rendszeresebben kell folytatni az eddigi tevékenységet. Kiterjesztve azonban a megye területére úgy, hogy az állandó kiállítás összeállításánál tapasztalt tárgyhiány mielőbb kiküszöbölést nyerjen. Fokozott figyelemmel kell foglalkozni a legújabb korra vonatkozó történeti adat- és tárgygyűjtéssel, és ezen belül a gazdag haladó