A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Tudományos ülésszak - Komáromy József: A múzeumi szervezet feladatai

továbbá szükségessé vált korszerű raktárak, laboratórium és restaurátori műhely biztosítása is. Mindezek a fontos kívánalmak a múzeum épületén belül átalakításokat tettek szükségessé. Az 1954-ben végrehajtott átalakítások során az egyszintes és célszerűen nem használható nagytermet födémmel kettéválasztottuk és így egy nagy méretű kiállítási termet és alatta pedig két nagy raktárát nyertünk. Toldalékrészben pedig a restaurátori műhely és a fotólaboratórium került elhelyezésre. További új tudományos munkatársak beállításával növelni kellett a munkahelyek számát, a nem megfelelő képzőművészeti raktár helyett pedig korszerű raktárát kellett biztosítani. E feladatokat már csak a kiállítási terület csökkentésével lehetett biztosítani. Mindezek az 1961/62. évi teljes belső átalakítás és korszerűsítés során biztosított változások sem oldották meg a kiállítási és a raktározási problémákat. 1955 óta napirenden van az új múzeum megépítésének, majd ennek elhúzódása következtében, két-három év óta pedig a Papszer utcai szárny meghosszabbításának ügye is. Ilyen körülmények között következett 1962. július 1-vel a Herman Ottó Múzeum átadása Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsa felügyelete alá, és ezzel egyidejűleg a Járási Tanácsok felügyelete alatt működött mezőkövesdi, tokaji és széphalmi múzeumoknak hozzácsatolása is. Az említett kis múzeumok helyzete sem mondható kedvezőnek. Mezőkövesden két kiállítási helyiség és egy iroda-raktár áll a Matyó-házban a múzeum rendelkezésére, mely nem elegendő. Folyamatban van az új kultúrház építése, melyben a múzeum részére azonos terjedelmű kiállítási helyiségeket és nagyobb raktárhelyiséget biztosítanak. Tokajban a volt görögkeleti templomot rendezték be múzeumnak, mely a múlt év őszén megnyílt állandó kiállítással rendelkezik, Itt sincsenek azonban megoldva a raktározás problémái. A széphalmi Kazinczy-emlékmúzeum, a mauzóleum egyetlen helyiségében van. Kiállítási anyagának felújítása elkerülhetetlenül szükséges. A megyei múzeumok átvétele lényegesen megnövelte mind az adminisztratív, mind a tudományos és nyilvántartási feladatokat. A tanácsi kezelésbevétel mind a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, mind a múzeum számára számos új feladatot jelentett. Ezeket a feladatokat általában sikerrel oldottuk meg, azonban még számos probléma vár megoldásra. A tanácsi kezelésbevétel óta eltelt időszak legnagyobb eredményének kétségtelenül azt kell tekinteni, hogy a Megyei Tanács lényegesen javított a személyi ellátottságon. Ennek révén a Herman Ottó Múzeum, illetve a megyei múzeumi szervezet három új tudományos munkatársat kapott. Az évek óta gazdátlan régészeti gyűjtemény egy őskorral és egy népvándorlás- és középkorral foglalkozó régésszel végleges kezelőt kapott. Ugyancsak megoldódott a nagy értékű képzőművészeti gyűjtemény, a szocialista dokumentációs gyűjtemény, a képzőművészeti adattár és a több mint 10 000 kötetes szakkönyvtár kezelésének évek óta fennállt és ezért sok nehézséget okozó problémája is. Ezenkívül a létszám még egy segédrestaurátorral, egy adminisztrátorral és egy kisegítővel is bővült. Uj munkatársaink nagy lendülettel, lelkiismeretességgel és nagy szakmai tudással fogtak hozzá munkájukhoz, és ennek eredményei az elmúlt egy év alatt is ugrásszerűen mutatkoztak. Ez a munkaerő-növekedés nemcsak a régészeti és képzőművészeti raktárrendezésében és a nyilvántartások jelentős kiegészítésében mutatkozott, hanem a múzeumi publikációs munka bővülését is jelentette. Ez az új kollektíva készítette el a Borsod-Abaúj-Zemplén megye története című — ez év végén beépítésre kerülő — állandó kiállítás komplex-igényű forgatókönyvét, melyet a Művelődésügyi Minisztérium már jóváhagyott. A létszámnövekedés eredménye ezenkívül a munka minőségi színvonalának javulásában és a kollektív szellem megváltozásában is kifejezésre jutott.