A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

ADATKÖZLÉSEK - Dajaszásziné Dietz Vilma: Tardi keresztszemes motívumok

JEGYZETEK: 1. Antonius Szirmay: Noticia Topographica Politica Inclyti comitatus Zempleniensis. Budae, 1803. 36. §. — Magyar nyelven: Adalékok, 1896. 222. 1. 2. Szirmay: I. m. u. ott. 3. Matthias Belius: Hungáriáé antique et novae prodromus, cum specimine, quomodo in singulis opris partibus elaborandis. versani constituent. Norimbergae. 1723. 4. Szirmay: I. m. 223—224. 1. 5. Horváth Géza: Az aranytermő szőlők meséje. Term. tud. Közlöny. 1895. október. 6. Szirmay: I. m. 179. g. Magyarul: Adalékok. 1900. 8. 1. 7. Népr. Múz. E. A. Népt. Int. K. (72) 1942. 7. N. N. TARDI KERESZTSZEMES MOTÍVUMOK DAJASZÁSZYNÉ DIETZ VILMA H:a borsodmegyei keresztszemes hímzésekről szólunk, különleges hely illeti meg Tardót. A keresztszemes hímzések itt sokféle ruhaneműt díszítettek, változatos motívumkincset alkalmaznak. Tardhoz igen közel áll még a cserépváraljái hímzés is, egyes motívumai Tardról származtak. Tardon keresztszemes hímzésekkel díszítettek viseletdarabokat, ingek kézelőit, kötényekét. Keresztszemes díszítmények kerültek a lakásfelszerelés ruhaneműire, abroszokra, lepedőkre is. A hímzések — a kézelők kivételével — általában ünnepi, nem mindennapos használatra szánt darabokat díszítettek. A fehér és kék vászon hímzett kötény templomi viselet volt, a kivarrott kalácskendő az ünnepi kalács letakarására szolgált, mikor ezt a lakodalmas házhoz, vagy a igyermékágyas asszonyhoz vitték. A kivarrott szélű lepedővel a ,.ház"-ban a tiszta szobában takarták le az ágyat. Abroszt csak nagy ünnepeken és ha halott volt a házban, terítettek az asztalra. A tardi hímzések történetét kb. 70—80' évre követhetjük vissza. A legrégibb datált darab 1985-^01 származik. A hímzések alapanyaga maguk fontaszőtte kendervászon, vagy igen sötétre festett kékfestő volt, amelyét többnyire Mezőkövesden vásároltak. A legrégibb hímzőfonal a kékfestő anyagból kihúzott sötétkék szál volt, valamint a fénytelen szövőpamut. A ,,kéksurc"-oknál gyapjúfonalat (berlinert) használtak. Később az ismert DMC és MEZ gyártmányú színes hímzőfonalak terjedték el a vászonneműek kivarrására. A hímzőfonal színe eleinte pires vagy piros és kék. A többi szín később és fokozatosan jelentkezett. Eleinte kevés sárgát, zöldet és ,,tüdőszín"

J

t (parasztrózsaszínt) kevertek a korábbi piros és kék mellé. A legújabb darabok színskálájában megtaláljuk már az ,égszínkéket" (türkiszkék) és ,tüzessárgát" (narancssárga) és lilát is. Azonban még a legújabb hímzéseken is a piros szín dominál a többi szín mellett s adja meg e darabok sajátos színbeli jellegét. E darabok hímzés technikája ^keresztszemes" öltés, vagy ennek egy ritkábban előforduló változata, az úgynevezett .,Virágos keresztszem".

1 Keresztező vonalak kivarrésánál alkalmazták a tűzőöltést, a különböző hímzett sávokat elválasztó vonalak kivarrására pedig a szálánvarrott öltést. Szegélynek alkalmazták a huroköltést. A tardi keresztszemmel kivarrott darabókon az ornamentika mindig szélt díszít, sohasem középső nagy felületet. A díszítmény tehát mindig csíkalakú. Ezek a csíkok lehetnek keskenyebbek, vagy szélesebbek, de mindig szalagszerűen húzódnak. Ha nagyobb felületet kívánnak díszíteni, akkor több csíkot helyeznek egymás fölé. az egyes csíkoknak azonban kompozícióbelileg nincs egymáshoz semmi köze. Abban sem mutatkozik szabályszerűség, hogy az egyes csíkoknak milyen elemmel kell kezdődnie, vagy végződnie. Ha a vászondarab mérete miatt a varró a megkezdett elemet már nem tudja befejezni a sáv végén, önkényesnek látszó elemet iktat be a hézag kitöltésére.

2 A díszítő elemek részben mértaniak, részben növényiek és előfordulnak kö-