A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Horváth Béla, ifj.: Miskolc II., III. és IV. kerületének kialakulása, városképe és műemlékei

Tapolca, parkrészlet, a padka (volt bencés apátság helye) felé. (Nagy Lajos felvétele.) Balthazar Dezső-u. 1., Hejő-u. 44., Malom-u. 5. Népi épületek: Balthazar Dezső-u. 3., 7., Hejő-u. 30., 42., Koboz-u. 31., Rodostó-u. 25. Templomok: katolikus templom (XIX. század első fele), ref. templom (XVIII. század vége, de XX. századi átalakítás). Főútvonalának kétségkívül jelentős építészeti alkotása a Csabavezér-u. 68. alatti (úgynevezett gyógyszertár). Egyemeletes, eredetileg lakóépület. Két rövidebb (dél, észak) és egy hosszanti (kelet) homlokzatát kosárívesen záródó árkádok tagolják. Hozzá hasonló épület Miskolcon nem található. Feltűnő azonban, hogy a pincétől és az U-alaprajzi elrendezésű tornáctól eltekintve, ahol csehsüveg a boltozás, másutt boltozatot nem találunk. Mind a földszint, mind az emelet (ott a tornác is) síkmennyezetű. Joggal tételezhetjük fel, hogy a XVIII. század közepén, vagy második felében földszintesként megvalósult lakóházat a XIX. század közepén emeletráépítéssel nagyobbítják, míg végül a századforduló ablakait eklektikus keretezéssel gazdagítja. Hozzáépítéssel (nyugati oldal) a részletek helytelen formálása sem tudta az épületet helyes arányaitól megfosztani, melyet a nemrég elkészült tervezés során igyekeztünk visszaállítani. Csabavezér-u. 82. sz. lakóház úgynevezett Zeissler-féle kocsma, a budapesti műút szegélyével 45 °-os szöget zár be. Ez a ház az előbbinél egyszerűbb, magyar kontyos lefedésű, észak—keleti homlokzatán háromnyílású toszkán oszlopon álló, kosárívesen záródó tornáccal. Erősen rongált állapotban áll a Sütő János-u. 34. sz. alatti, hajdan Bárczaykastély néven ismert épületcsoport. Építési idejét a XVIII. század végére, XIX. század elejére tehetjük. Utcai homlokzatán a—a—aa—b—c—d—cb—aa—a, Hejő felől a—a—a—aa—a—b—a—a a—a—a—a nyílásritmussal. Enyhe középrizalittal, délkelet (utca) felé. A rizalitot hat toszkán féloszlop tagolja és attika zárja le. Melléképülete kelet felé rövid tornáccal. Görömböly, Tapolca. Mint a Miskócnemzetség birtoka, már a XIII. században ismert Tapolcán a nemzetség kolostort építtetett. Kegyurai 1318—1364 között a Széchyek, 1365-től a király. A XVI. században szőlőiről ismert. 1596 után, mint királyi birtok, Szendrő várához tartozott. XVII. századtól zálogként a Rákócziak birtoka, a század második felén a tapolcai apát is birtokos. Csaba leányegyháza. Mária Terézia 1776-ban a görögkatolikus püspökségnek adja. 1772ben állítják fel a rkat. plébániát. A görömbölyi templom-dombon egymásra merőleges hossz-tengellyel helyezkedik el a nagyobb gk. és a kisebb rk. templom. Előbbi északi, másik nyugati szentéllyel. Mindkettő építési ideje a XVIII. század végére tehető. A gk. templomról inkább klasszikus részleteket, míg az rk. templomnál kifejezetten barokk-tagozatokat (bejárat, oromfalban falfülke) láthatunk. A két objektum együttes városképi hatása jó, melyet a domboldal adta kedvező magassági viszonyok tovább fokoznak. A községet fésűs beépítésű lakóházakkal szegélyezett utcák jellemzik. Tapolcán a Bencés-u. 1. sz. alatt (5865., 5866. és 5867. hrszú.) telken, a meredek domboldal városképileg jelentős padkáján állt a hajdani Bencés-apátság. Az: