A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Horváth Béla, ifj.: Miskolc II., III. és IV. kerületének kialakulása, városképe és műemlékei

Hejőcsaba, Csabavezér u. 82. szám, un. Zeissler-féle kocsma épület. (ÉM. Műemléki Csoport, Borsos—Kozacsek felvétele.) takartan, még elég magas körítőfalakkal álló kolostor-rom. Egyike a Pálosrend építkezéseinek, melyet egyesek szerint Poha Benedek irányítása alatt 1346-ban készíttetnek, mások viszont — így Marjalaki Kiss Lajos is — egy 1240ből való tardonai határjárási okmány alapján 1240-ben fennállottnak mondanak. A Pálos-rend 1250-ben történő alapítása ennek ellentmondani látszik. Kisméretű alkotás, keletéit szentéllyel, egyhajós elrendezésű, melynek északi oldalához kolostorépület csatlakozott. Szentélyének hossza 8.60 m, hajója 9.30 m, hajószélesség 7.70 m. Támpillérek helye alig kivehető és elmosódott. Egyes részletei Krompecher László és Benedek Frigyes 1924. évi felmérése alapján maradtak ránk, azóta a pusztulás mértéke következtében még kevesebb, pontosan fellelhető adatunk van. Különösen érdekes az északi falon ma is megtalálható féloszlop-köteg fejezete. Egykori kolostorának udvara 6 m széles és 11 m hoszszú lehetett, melyet 2.40—2.50 széles kerengő szegélyezett. Szirma. Árpád-korabeli község, első birtokosai a Miskóc nemzetségből valók. XIII. században egyháza, a XIV. században önálló plébániája van. Egy ideig a diósgyőri uradalom része. 1544től török hódoltsági terület, 1674-ben árvíz veszély miatt kiürül. XVIII. század elején majdnem néptelen, 1736-ban már 72 ház áll. Az egyetlen a Miskolcba olvadt szomszédsági egységek között, amely síktelepülés. Facsoportjai kellemesen befolyásolják a falusias jellegű utcaképeket. Népi jellegű lakóházak közül a Kassai-u. 11., 12., Kolozsvári-u. 20., 42., a Kossuth-u. 69., Petőfiu. 51. jelentősebbek. A Martin-telep felől Szirmára vezető út északi oldalán 1944 előtt egy Lechner által tervezett kastély állt, mely később a háborús események következtében elpusztult. Települési alkatában az újabb és régebbi házhelyosztások csaknem két elütő részre tagolják. Fent már említett népi lakóépületek a régi településen találhatók, melyek közül ki kell emelnünk a Kossuth-u. 69. számút, ez egyike Miskolc legszebb népi épületeinek. Déli homlokzata klasszicizáló ornamentikával díszített; ugyanezen oldalon és a hosszanti (keleti) homlokzaton széles állású fatornác, felette magyar kontyos tető, épült 1867-ben.