A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Lajos Árpád: Szénégetés a Bükkben

kor szétszedhessék vele a faszenet és a miiétől kerületi lírányiban távolodva, u. n. ^karikába húzhassák. íA szénibontó lapát különös alakját rendeltetése adja meg, a szénégető gereblyéhez hasonlóan. Lapja szívalakúra kifaragott bikkfiadeszka. 'Hegyivel szemközt kis négyzetalakú nyúlvánnyal; ez a „fii" (füle). A fil-től 'befelé vagy 6 om-nyire ki kell vésővel vésni a lapát lapját. A kivésett lyukba kerül a ,,nyel", vagyis a mogyorónyél, mely a lapra ferde dőléssel van beillesztve. A ferde állást a fil-re kötött drótgúzs szabályozza, melynek elejibe egy szöget kell ütni, hogy ne jöjjön ki a nyél. A lapát használatára ugyancsak szénbontáskor kerül sor. A „plészák", vagyis szénbontó horog, a boksát 'bontáskor széttépi. Voltaképpen egy éles orral ellátott, kb. 2 m hosszú rúd. Mihály Lajos magyarázata szerint „fábú is lehet, ha van egy ódalgally kinyövés, de jobbadon vasbú kell". A plészák orrát kováccsal csináltatják meg. A nyél inkább mogyorófa. „A fábú készült plészák nem valami jó, puha, nem lehet vele jól kivésinyi a szenet." i Míg a bontó lapáttal a mile alját vésik ki, a plészák a mile tetejének lebontására, széttépésére való A boksa és annak égése. A „mile helynek" jó lapos, alkalmatos helyet kell keresni. Fontos, hogy sima és vízszintes, helyesebben: vízszintezett legyen. A köralakú milehelyet kapával, vaslapáttal takarítják ki, tisztítják meg a bozóttól, fűtől, majd simára döngölik lapáttal, lábbal. A vízszintes fekvést úgy ellenőrzik, hogy fanyelecskére erősített zsineget húznak ki s körbe-körbe mennék vele. A fedőalakú milehely a közepén kissé magasabb, mint a többi részen. Átmérője 8-tól 15 m lehet. Egy 10 m átmérőjű mile kb. 50 méter (köbméter) fiaszenet ad. A milehely közepének nem szabad gödrösnek lenni. , Ha a közepén gödör vóna, csak ott égne a tűz, hamué vájik a fa, vagy csák fának marad a szélei, mer nem megy ki a tűz." A tűz „kimenése" természetesen nem lángolást jelent, csak a boksában működő lassú tűz, a szenesedés áramlásának utolsó szakaszát. A szénhely elkészítése átlag egy napi. munkának felel meg. „A helytű függ." A boksa faanyagának kitermelése, felvágása és aprózása természetesen több napi munka. Különösen az első boksa felépítéséhez kell több napi élőmunka. A mile fája minőségileg gyengébb, mint a tűzifa. De arra ügyelni kell, hogy ha száraz is a fa, semmiképpen se legyen korhadt s ugyanolyan fajta fából álljon a mile. A felépítéshez nagyságra nézve kétféle fa kell, csűrök fa és méter fa. A csürökfa méternyi, vagy másfél méternyi hosszúságra fűrészelt, hántolatlan faág, átmérője 5—

S cm, vagy ennél valamiivei vastagabb. A méterfa a csűrökkel hosszúságban kb. megegyező, hasábra aprított rönkfa. Az előbbi fajta a boksa belét képezi, mint „gyútósfa", ezenkívül arra is jó, hogy a méterfákból összeállított boksaszíninek hézagait kitöltse. Az utóbbi, mint boksa színi, ha megszenesedik, adja majd a „karika-szenet". Minőségben nincs különbség a gyútósszén és a kariikaszén közt. Csak a karikaszén anyaga inkább méterfa, A jó mile működése már a „g y ú t óh e 1 y" elkészítésével el van döntve. A gyújtóhely összerakása külsőleg jelentéktelen, de valójában igen fontos, mert nemcsak a jó gyúlást biztosítja, hanem a boksa alakját, dőlését is. A milehely közepén egymással párhuzamosan le kell fektetni két darab. kb. 20—25 cm hosszú kis fahasábot (fenyő, vagy juharjávorfálból), de jó ehhez a gyertyánfa is. A két fahasáb neve: „fej el-fa". A két fejelfa fölé keresztben két „h asítvány"-t (vagyis vékonyra hasított gyújtóst) tesznek. A hasítványra kerül megint keresztbe a „szilágy", mely nem más. mint szálkára faragott gyújtós. Az így elkészített gyűjtőhely fölé jobbról-halról baltával jó erősen két „köz ép karót" vernek be, úgy, hogy ezek fordított V alakban összedőlve már a boksa dőlésének irányát is megadják. A két fejelfa bármelyik vége közé odafektetik a „vezérf át", egy cca. másfél méter hosszú egyenes rudat, úgy, hogy ennek is csak egyik vége kerül a fejeifák végei közé, míg másik vége sugarasan kifelé fekszik a gyújtóhelytől s már ezzel meghatározza a begyújtás irányát. Most már építhető a boksa.