A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Zsadányi Guidó: Miskolc küzdelmei az első vasútért

előtt itt járt katonai bizottság is javasolt.

25 A megépített és a város által javasolt állomás elhelyezését vázlatunk szemlélteti. Nem vitatható, hogy még mai városszerkezeti adottságok mellett sem lenne feltétlenül káros, ha a pályaudvar — fejállomásként — az Adyhíd környékére, a főutca végéhez került volna. Miskolc községtanácsának terve 1857-ben a vasúti állomás elhelyezésére. A Vaspálya Társulat számára azonban ez a megoldás nem volt kedvező. Az első miskolci indóház fejállomásként épült, lényegében egy szárnyvonal végén, mely Zsolcánál csatlakozott a Tokaj—kassai vonalhoz. A Társulatnak nyilván az volt az érdeke, hogy az állomás minél közelebb essék Zsolcához. A fejlesztés szempontjait, elsősorban a gömöri vasút megépítése folytán adódó helyzetet nem vették figyelembe. A magyar néptől és a magyar nép érdekeitől teljesen idegen Társulatot nem érdekelték Miskolc polgárságának jogos követelései és miután megfelelő befolyással rendelkeztek, az állomás az általuk javasolt helyre került, a községtanács kérelmét pedig — mint stratégiai okokból teljesíthetetlent — irattárba tették.

26 A város és a vaspálya harca azonban folyik. A város ellenséges álláspontja, a kisajátítások elé gördített nehézségek, a nagy kártérítés igény, stb. arra kényszeríti a vaspályát, hogy végállomásának Miskolcon kívüli elhelyezésével foglalkozzon. Szendrei említi, hogy a Társulat Zsolcán kezdett nagyobb földvásárlással foglalkozni, mely úgy látszik némileg enyhítette a miskolciak álláspontját és az állomást mégis csak Miskolcon helyezték el. A pálya az említett epizódszerű mellékkörülményektől eltekintve, aránylag gyorsan épült. 1859 május 22-én átadták a forgalomnak. Szűcs Sámuel említi naplójában, hogy a »mostani harcias körülmények között* minden ünnepség nélkül. Ez a tény, hogy egy ilyen nagy munka befejezése kapcsán nem rendeztek ünnepélyt Miskolcon, kétségtelenül annak bizonyítéka, hogy a város és a Társulat között nagyon feszült volt a viszony. A vasút megépült. Csaknem egy évtized alatt az összes fontosabb vonalak (a kassai, a putnoki, a hatvani) kiépülnek. Miskolc ngyarányú fejlődését, iparának és kereskedelmének fellendülését a vasút hatásának köszönheti. 1859es vasútmegnyitás két évtized harca után hatalmas fejlődés kiindulópontját, Miskolc nagyvárossá alakulásának kezdetét jelentette. Források: 1. S^ú'cs Sámuel naplója, H. 'köt. (Ikézirat a Herman Ottó (Múzeumban.) I. Mislkotci Értesítő. tl847. 18. 3. Köziponiíi Kohászati Múzeum (Miskolc) adatgyűjtéséből. 4. Táraailikodó. 1838. 59. 5. Csiilkvárii Jákó: A közilekedési eszközök története. 'BID. 1883. II. <k. 7. p. 6. Pesti Hirliap. 1844, 410. (dec. 4.). 7. Honderű. il846. illl. k. 339 o, 8. Honderű. 1847. .1. k. 43.. 44 pp. 9. Pestiher Zeirtonig. 1847 . 506—'507 ,p.p. 10. Fénves E!ek: Magvarorszáanaíc leírása. 1847. il. Ik. 103. p. II. Széchenyi István: Javaslat a imagyar közlekedésüigv rendezésére. Pozsony. !1848. 12. Gazdasási 'La,po!k. 1954. jiun, 8. 13. Gazdasási Lapok, '1854. 42. 14. A Rimám uránv Sajlgtftariáni Vasmű Rt. fejlődésének története. 65 sik&v. p;p. Kézirat, n Központi Kohászati Múzeum levéltárában. 15. Gazdasási Lapok, 1854. 42. -16. Pesti Napló, 1856. Iain. 5. 17. Csikvári: i. im. II. It. IS—(17 W. 18. Községtainácsii [jegyzőkönyv 12/1856. sz. .Mii'Slkólc város levéltára. ,19. Pestiher iLíoyd, 1856, 261. 20. Pest'her Lloyd. 18S6, 261. 21. Pestiher Lloyd, 1657, 123. 22. Községitanácsi jegyzőkönyv 13/1857. Miskolc város levéltára. 123. IKoren: 'Szeged város vasúti). vizi és lésiiközlekedésének ikérdései a városrendezéssel kamcsalatban. Klony. 4934. 3. p. 24. iKözségtanácsi ijegy.zőikönyv, 31/11857. 25. íKözséetianácsi legyzőkönyv. 32/1857, 26. 'Borsod-Miskolci Értesítő. 1870. 38.