A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Zsadányi Guidó: Miskolc küzdelmei az első vasútért

"Kegyes alapítónak a hálás utódok.* Kicsiny méretű ábrázolás, rajta kivehető az épület nyugati oromfala közelében a harangtornyocska. Északi homlokzata a miskolci múzeum épületéhez hasonló (déli homlokzat) nyitott, kosárív záró­dású emeletes árkádsor. • Nem hagyhatjuk említés nélkül a ka­puzatok és vasrácsok megmunkálását sem. A Johannes Adami lapicidae által tervezett copf vázákkal, volutákkal ta­golt kapukeretek közé helyi mesterek átlósan tagolt vaskaput szerkesztettek, melyre kovácsoltvas rátétet helyeztek, levél és inda díszítéssel. Miskolc vasmű­vessége jelentős eredményeket mondhat magáénak ezekben a munkákban. Ezek szép példája a nyugati homlokzat két copf-rácsa. A hajótér boltozatain Anton Kuchel­meister freskói 1806-ból származnak. Ma 1807-es évszám olvasható az egyik bolt­mezőben, a megtévesztő javítást 1931­ben végezték a restaurálás során. A templom tornyának déli ablaka fe­letti kőarchitráv a második világhábo­rúban megsérült. Rongálódást szenve­dett a tetőzet egyrésze is. Államunk 1955-ben állíttatta helyre a sérüléseket. Görög házként tartottuk nyilván a Kossuth utca 5., Rákóczi utca 2, a Szé­chényi utca 7. sz. lakóházakat és a temp­lomkert északi végében, a Jókai utca hosszában elterülő volt ispotályt is. A tárgyalt templomépület Miskolc ba­rokk műemlékeinek egyik értékes gyöngyszeme, mert ily egységesen elgon­dolt épület és belső-kiképzés többi mű­emlékeinknél sehol nem tapasztalható abban a mértékben, mint itt. A meglévő tervek pedig építészeti kultúrát, vitákat árulnak el. Csak sajnálni lehet, hogy hasonló gonddal és kiérleléssel más épü­leteViknél eddig nem találkoztunk. IRODALOM: Egyházi Krónika, keleti orthodox egy­házi folyóirat, 1955. ápr. havi, 4. évf., 4. szám, 2. oldal. Elet az Avas alján ismeretlen képes folyóiratból, 5—6. oldal. Ferdinándy Mihály és Gogolák Lajos: Magyarok és délszlávok. Budapest. 1940. 17—19. képtábla, 29. oldal. Genthon István: Magyarország műem­lékei. Budapest. 1951. 164. old. Dr. Gerő László: Eger. Képzőművé­szeti Alap Kiadó Vállalat. Bp. 1954. 57. lap és 32. ábra. 11 j. Horváth Béla: Ismerjük meg épí­tészeti műemlékeinket. XX. Miskolci Építők, 1955., III. 29. Kör akó Béla: Az árva kincses temp­lom. Lantos Magazin, 1930. 12. szám, ri­portázs. 1029—1031. oldal. Leszih Andor: Görögkeleti egyház Miskolc monográfiájában, 189—190. old. Leszih Andor: Miskolc műemlékei. Miskolc monográfiájában. 317. oldal. Leszih Andor: Miskolc műemlékei. Vármegyei szociográfiák. V. kötet., III. rész, 32. oldal. Leszih Andor: A bolgároknak akarják átadni a miskolci görögkeleti templo­mot. Magyarság. 1924. szept. 24. Leszih Andor: A miskolci görögtemp­lom műkincsei. Miskolci Napló. 1921. ja­nuár 31. Leszih Andor: A miskolci görög keres­kedők múltja. Miskolci Napló. 1921. febr. 6. Nyiry Dániel: 200 esztendős gúnyvers a miskolci görögökről. Magyar Jövő, évszám ismeretlen, ápr. 12. Nyiry Dániel: Miskolc város egyházai és templomai. Miskolc város és környé­ke. 1910. Miskolcon. 49. oldal. Popovits Konstantin: A miskolci görö­gök egyházi és társadalmi élete. — »XPONIKA« évkönyv a hittudományi főiskola 1943—44. tanévi III. évi műkö­déséről. Egyetemi Nyomda, 1944. Megjelent még azonos szöveggel a mis­kolci Református Értesítő 1938. évi III. és IV. számában. Szendrey János: Miskolc város törté­nete I—V. kötet. (A miskolci görögökre vonatkozó általános irodalom.) I. kötet­ben 137—138. old., II. kötetben 262., 355., 593. old., III. kötetben 449. old., IV. kö­tetben 35., 40., 50., 134., 208., 188., 260.. 261., 400., 549, 585, 630, 668, 780, 803., 806, 812, 840, 847. oldal, V. kötetben 117, 188, 214, 242, 308, 329, 640. old. Szilágyi Ödön: Miskolci Képeskönyv. Rádió Élet, 1940. ápr. 5. Az újabb adatokat részben az eredeti rajzokról, részben a paróchia építkezés­sel kapcsolatos eddig közzé nem tett és a kutatás során előkerült szerződésből és leveleiből vettem. bt»

Next

/
Thumbnails
Contents