A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Ifj. Horváth Béla: A görögkeleti templom építésének története

A MISKOLCI GÖRÖGKELETI TEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE IFJ. HORVÁTH BÉLA Fejlődő és egyre változó településeink szerkezetében időről időre azonos hangulatú építészeti alkotások születnek. Miskolc Szinva-parti részének gótikus magjától, az avasi templomtól északkeletre, a Hősök terét és a Deák teret barokk épületek díszítik. Ennek a barokk városrésznek szerves kiegészítői a Batthyány utca lakóházai és hajdan azok a polgárházak, melyeket ma már csupán a Herman Ottó Múzeum archivumából és reprodukciókból ismerünk. i(A Fáykúria, a Hősök-terén állott néhány lakóház.) Nem gondolhatunk itt egységes kompozícióra. Más és más kéz formálta az egykori lakóházakat, templomokat egyaránt. Mindezt az arányok és formák jól elárulják. Sajátos jellegű, a maga karcsú tornyával, belső udvari elhelyezésével a Deáktér 7. számú telken a görögkeleti templom. Első alkalommal bizonyára bejáratának felkutatása is nehézségbe ütközik. (Oka a II. József által kiadott rendelkezések.) Tapasztalt kutató azonban a kapubejárattól keletre lévő hajdani iskolaépület lekoppasztott homlokzata mögött is barokk részleteket sejt és megtalálja a közös szint az utcai és udvari épületek között. A templom tervezési és felépítési munkálatai 1776-ig vezetnek vissza. Ebben az időben a görögkeletiek kápolnája a mai Széchenyi utca 12. számú épületben volt. Ez a kápolna az ú. n. Szent Naum kápolna, melyet az új templom felállításáig használtak. Először egy K—Ny-i irányú hossztengelyes, keletéit csarnokot tervez Johannes Michart. Alaprajzában három oblong tér van, csehsüveg-boltozatos fedéssel, amelyek egymástól kettős harántívekkel vannak elválasztva. A hajó törzsrészéhez kelet felé a félkörösen záródó szentély, északra a sekrestye, nyugatra a két iker- és két magános pillérre támaszkodó karzatrész csatlakozik. Érdekes megfigyelni, hogy az alaprajzi tervezés már figyelembevette a berendezés kérdését is (pl. az ülőszéknél). 1784. augusztusában más, az eddigivel ellentétben inkább bizánci jellegű, majd mégis barokk templomot terveztetnek. Az alternatív ellenjavaslat központi magja elliptikus tér, balra-jobbra 4—4 féloszloppal. A nagytengely folytatásában négyzet-alaprajzú kiegészítés, felette karzat. Primitív térkapcsolásként hat a hajó északi és déli oldalán a félkörlezárással végződő lépcsőrendszer. Az elliptikus tér keleti meghosszabbítása három lépcsővel magasabban a szentélyrészbe vezet, mely téglány-alaprajzú és az oltártól képfal választja el. Sajnálatos, hogy nem maradtak fenn azok az írásbeli adatok, melyek a két terv összehasonlítását dokumentálnák. Ezek hiányában is, maga az a tény, hogy nyolc év múlva — ellenterv készülhetett, arra enged következtetni, hogy a görögök között sokan voltak, akikben még ott élt a déli és keleti területek templomainak páratlan központcs térélménye. Nyilvánvaló, ilyen megfontolások alapján született meg a központos elrendezésű templom gondolata, a terveken látható provinciális megfogalmazásban. A Helytartótanács 1784—85—86-ban adókedvezményt ad a Mocsáry-féle funduson létesítendő görögkeleti egyház (templomi telek) számára. Ezt megelőzően 1777-ben a karlócai patrlarchához nyújt be a Görög Compania kérvényt a Miskolcon alapítandó templom engedélyezése ügyében. A templom és az iskola építésére a jómódú görög kereskedők nagyobb öszszegeket ajánlanak fel: i 1776-ban Gerga György 800 Rhft, 1794-ben Meskevitz Teodor 100 dukát, 1799-ben Diamandis Emánuel 7840 Rhft, 1804-ben Diamandis Athanasius 7203 Rhft, 1809-ben Pilta Mihály 500 Rhft, Janovits Ferenc és Tamás 3000 Rhft. Janovits Ferenc 1000 Rhft, 1818-ban Dusza Miklós és János 1030 —1000 Rhft, Safranovits Mihály 100 dukát, Kilitza Miklós 100 Rhft, hogy a legnagyobbakat említsük. Az 1870. évi összeírás szerint Miskolcon 67 görögkeleti család volt.. ; 1785 augusztus 11-én kötik meg a ki-