A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Thoma Andor: Antropológiai vizsgálatok az Ároktődongóhalmi temető csontvázain

4. kép. A 17. számú sír koponyájanézet brisoides, »majdnem cryptozyg«. Hátulnézet házforma. Nagy, megosztott szemöldökívek. Glebella Broca III.—IV. Magas homlok, átlagos profillal, postorbitalis behúzódás közepes, homlokdudor közepes fejlettségű. Gyenge fali dudorok, depressio postcoronalis nyoma; for. par. nincs. Közepesen kidudorodó halántékpikkely, határozott crista temp, crista supramastoidea nyoma. A töredékesség ellenére is megállapítható, hogy a tarkó planoccipital. Lambdatáji lapultság nincs. Közepes fejlettségű torus occ. és Inion-táj. Közepesen fogazott varratok, H-alakú Pterion. Fossa glen. mély, proc. postglen. gyenge. A lamina tymp. vastag, a külső hallónyílás elliptikus. Nagy proc. styl. Közepes tuber phar. A röpnyújtvány laterális lemeze széles, a mediális keskeny. A szemüreg alakja lekerekített sarkú négyzet, haránt-tengelyének dőlése közepes. Közepes fejlettségű proc. marginalis és fossa canina. Középszéles, magas orrgyök, enyhén konvex orrhát, fossa praenasalis nyoma. Orthognath, az elülső orrtövis nagy. Alveoláris ív parábola-alakú, a szájpad magas, haránt-varrat lefutása egyenes, a hátulsó 'orrtövis nagy. Nagy, masszív Mandibula, csúcsos, erősen előreugró állal, közepesen fejlett álltövis, gyengén kifordult Gonion-táj. Fogazat zártsága normális, életben elvesztett fogak száma 2. Jobb felső M'-en distalis caries. — b) csontváz. Humerus km. plano-konvex. Femur enyhén görbült, km. r. hengeres, tub. glutaea elmosódott, crista aspera gyenge, torsio igen gyenge. Tibia (bal) egyenes, tub. tibiae gyenge, diaphysis km. Hrdlicka 4. hátsó felszín kettéosztott. Laterális felszínen a közép alatt kis, lencseszerű exostosis. Tipológia, összehasonlítás. Tipológiai meghatározásra négy koponya alkalmas. Legkönnyebb a dolgunk a 17. sz. sír esetében. A szokatlanul magas termet, a magas, planoccipital, hyperbrachykran, agykoponya, hyperleptoprosop arc, magas áll, a magas gyökű, hosszú, enyhén konvex hátú, előreugró, leptorrhin orr a dinári típus klasszikus bélyegeit mutatja. A 11. sz. sírból a csöves csontok hiányzanak, így a testmagasságot nem tudjuk megállapítani. Az arcváz néhány ponton mongoloid tulajdonságokat mutat: a középarcszélesség feltűnően nagy, elölnézetben a Maxilla laterális körvonala majdnem egyenes lefutású, a fossa canina kitöltött, az alveoláris prognathia kifejezett. Homlok hátrafutó. A koponya többi jellegei további információt nem adnak. Annyit kimondhatunk, hogy egy mongolid típus és egy közelebbről meg nem határozható komponens keverékével van dolgunk. A 15. és 16. sz. sír koponyáin a maszszív, szögletes, alacsony és széles arcváz, négyszögletes chamaekonoh szemüreg és az erős szemöldökívek cromagnoid jellegzetességéket árulnak el. A szélességi dimenzióiban igen fejlett agykoponya, sphenoides körrajzával inkább a Cromagnon B (keletbalti) típus felé utal. Ha e két koponyánk főbb metrikus adatait Összehasonlítjuk a kér-