A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Megay Géza: Az Ároktő dongóhalmi honfoglaláskori magyar temető

lemzői: pogány temetkezési mód, fegyveres, lovas sírok, gyakoriak a sír mellékletek között a bizánci eredetű tárgyak, vagy azok ihelyi utánzatai (szívalakú csüngők, kígyófejes karperecek 6tb.). Ezeken kívül nyakláncokat, karpereceket és későbbi típusú csüngős díszeket is találunk, mely utóbbi leletanyag átmegy a XI. szd-ba. Az első fázisban még nem szerepelnek a sírok leletanyagában az Árpádok pénzei. — A második fázis a XI. szd. végével zárul. Jellemzői: keresztény temetkezési mód, az Árpádok pénzei megtalálhatók; fürtalakú fülbevalók, nyakkarikák, keresztalakú csüngős díszek a helyi művesség termékei, eltűnnek a korongos, szívalakú csüngős díszek és a kígyófejes karperecek. — A harmadik fázis a XI. szd. végétől a XII. szd. derekáig tart. Nagyfokú elszegényedés jellemzi karakterisztikus mellékletei, az S-végű hajkarikák és az e korban vert pénzek. Ha számbavesszük az Ároktő—dongóhalmi temető leletanyagát, akkor feltűnő egyezést találunk a Vána-féle első fázissal. Ethnikai megkülönböztetést ebben a korszakban már csak igen nehezen tudunk tenni. A temető 1-ső sz. lovassírja kétségtelenül magyar. A temető többi részéről a régészeti leletanyag alapján ma még nem tudjuk megmondani, hogy a honfoglaló magyarság és a meghódított helyi lakosság milyen arányban temetkezett a kérdéses temetőbe JEGYZETEK: 1) Vármegyei Szociográfiák V. kötet, Borsod IV. rész, 7. oldal. 2) Wenzel: Árpádkori Űj Okmánytár, XI. 56. 3) Bibliotheca Humanitatis Historica III., Szabó Kálmán: Az Alföldi Magyar Nép Művelődéstörténeti Emlékei, 32. old. 1. bek. (A továbbiakban=B. H. H. III. Szabó K.) 4) Archeológiai Értesítő XLV. köt. 1931., 75. old., 47. kép Sarkad—Peckesvár, karperec 5. ábr., valamint — Folia Archeologiea I—II. köt., Párducz—Tary: Csongrád-Vendelhalmi Honfoglaláskori Lelet, 1. és 19. sz. sír, I. tábla 2. és 24. ábr., és — A Csongrád-bokrosparti sírlelet 7. oldal, melyben kígyófejes karperec S-végű hajkarikával került elő s ezeket I. István magyar király pénze a XI. szd. első harmadára datálja, míg a második sírban nyitott sima bronz karperec került elő. 5) Az Alföldi Tudományos Intézet 1944—45. évi Évkönyve. Párducz: Csongrád-felgyői temető, 8. old. I., IL, III. tábla, sima, nyitott koraárpádkori karperecek. (A továbbiakban — A. T. I. È. Párducz.) 6) Megay Géza: Miskolc—Repülőtéri Honfoglaláskori Magyar Temető, kiadás alatt, sima, nyitott bronz karperecek, X. szd. fordulója. (A továbbiakban=Megav G.: M. R. H. T.) 7) Slovenská Archelógia Slovenskej Akadémia Vied Rocnik II. 1945. 75. old. Tab. VII. 18. ábr. Szeged—Makkoserdő. (A továbbiakban—S. A. S. A. Vána.) 8) Folia Archeologiea I—II. köt. Párducz—Tary: Csongrád—Vendelhalom I. tábla, 4. sz. sír, 7. ábra. (A továbbiakban =Folia A. I—II. Párducz—Tary.) 9) Archeológia Hungarica XXI. Fettich: A Honfoglaló Magyarság Fémművessége LXXXVIII. tábla, 2. ábra, Hencidai Temető, 22. sz. sír. (A továbbiakban=Arch. Hung. XXI. Fettich.) 10) László Gyula: A Honfoglaló Magyar Nép Élete, 136. old. csat az ülőcsont alatt, a hátoldalon, eperjeskei temető (Szabolcs), jobbszárny a/l—/6. sz. sír. (A továbbiakban=László Gy.: H. M. N. É.) 11) László Gy.: H. M. N. É., 130 oldal. 12) László Gy.: H. M. N. É., 140. oldal. 13) László Gy.: H. M. N. É., 141. oldal. 14) Folia A. I—II. Párducz—Tary, I. tábla, 4. sz. sír, 6. ábra. 15) Szeged Városi Múzeum Kiadványa, Cs. Sebestyén: A magyarok íj ja és nyila, 41. oldal és — Arch. Hung. XXL, Fettich., CXXXV—CXXXVII. tábla, Krylos. 16) Megay G.: M. R. H. T. 17) B. H. H. III. Szabó K., 38. oldal. 18) Arch. Hung. XXI. Fettich., XIX. tábla, 114—15. ábra, XX. tábla, 1—12. ábra, Minuszinszk vidék, 1—3. ábra. — Várby—Stockholm, derékon. — László Gy.: H. M. N. É., 155. old., 16. kép, Déjev kurgán, fejen, Marosszentanna 63. sz. sír, nyakon, Sipovó 3. sz. kurgán, nyak-