A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: Az első borsodi parasztmegmozdulás 1406-ban

szinti és emeleti szintre osztódott, ezzel is kielégítve a növekvő térigényt. Építészeti ismertetéséhez kiegészítésül még annyit, hogy kicsiny tornyának harangját 1745-ben öntetté Lovas Szabó István. A harang hosszú ideig a református gimnázium birtokában volt és csak az elmúlt években sikerült Megay Gézának a harangot múzeumunk számára megszereznie. Tornyának forgója 1737. évszámmal rendelkezik. (Ma a múzeum gyűjteményében.) Az épületbe a múzeum 1899-ben költözik, ezt megelőzően 1898-ban a református gimnázium az Alpár Ignác által tervezett közeli új épületbe távozik, hogy helyét más iskoláknak adja át. Egyes termei csak fokozatosan kerülnek a múzeum kezelésébe és teljesen 1930Iroda 1. Csorba Gvörgy: A ref. reálgimnázium Miskolc monográfiájában. 1929. 213—214. oldal. 3. Gerrthon István: Magyarország műemlékei. 1951. 165. oldal. 3. ifi. Horváth Béla: Az Avas műemlékei. Herman Ottó Múzeum Közieménvei.' 1955 szeptember. 22—27. oldal. 4. Kovács Gábor dr.: A miskolci ev. ref. főgimnázium története. I—II. Miskolc. 1885. és 1895. 5. Leszih Andor: A múzeum ötven éve. Herman Ottó Múzeum Közieménvei. 1956. szeptember. 2—6. oldal. 6. Leszih Andor: A régi református gimnázium. Termés. 1937. fu). 1. 7. Leszih Andor: Diákélet a régi ref. gimnáziumban. Termés. 1937. szent. 15. tói áll az épület a múzeum szolgálatában. Az új iskola építésénél helyezték át a keleti kerítést közelebb az épület falához, csökkentve ezzel a régi iskola udvarát. Szólnunk kell egy el nem készült bővítési tervéről is. A terv, melyet 1928-ban Bloch és Stimm miskolci építészek készítenek mai felfogásunkkal ellentétben a történeti korok építészetét elegyítve erősen tagolt kontúrokkal és nyugtalan tetőmegoldással idegen elemeket alkalmazott volna. Ma már úgy látjuk, hogy városunknak egy új, a megnövekedett város politikai és társadalmi súlyának megfelelő múzeumra van szüksége, melynek elhelyezésére a legalkalmasabbnak az avasaljai felkínálkozik. 1 o in : 8. Leszih Andor: Miskolc műemlékei. Miskolc monográfiáiéban. 316. oldal. 9. Leszih Andor: Mistkolc műemlékei. Vármegyei Szociográfiák. V. kötet. Borsod megye. 1939. III. rész. 30—32. oldal. 10. Miskolci Szemle. J928. 1—2. szám. 25—28. oldal. MMven lesz az átépített Borsod-Miskolci Múzeum? 11. Szendrei János dr.: Miskolc/ város története és egyetemes helvirata. 1886—1911. I—V. kötet. II. kötet 143. 256—260. 428—465. oldal és IV. kötet 404—44!. oldal. 12. Szűcs Sámuel: Naploia. I—XIII. kötet. Kézirat a Herman Ottó Múzeumban. 13. dr. Zsadánvi Guido szíves közlése: Annales, Mistkolc város levéltárában. I. 347. kp. TANULMÁNYOK Az első borsodi parasztmegmozdulás 1406-ban MARJALAKI KISS LAJOS A régebbi polgári történetírás nem volt hajlandó elismerni, hogy hazánkban a huszita háborúk hullámveréséig, s a Budai Nagy Antal vezette paraszti felkelés előtt (1437—1438) lett volna komoly, szervezett paraszti megmozdulás a kizsákmányoló osztály túlkapásainak a visszaszorítására. Mostanában aztán — az újabb történeti kutatások —- felderítették, hogy pl. már 1424-ben a jászéi monostor jobbágyai fölkeltek a birtokos rend ellen. Különösen számos fegyveres támadást hajtottak végre a bihari és alföldi jobbágyok. Majd 1437—38-ban hatalmas parasztfelkelés tört ki Erdélyben. Borsod megye eddig nem szerepelt a korai paraszti megmozdulások történe-