A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

Ifj. Horváth Béla: Miskolc legrégibb középülete, a múzeum

rültek ki ebből azalatt a vagy négyszáz esztendő alatt, amíg fennállott. De most megrongyolván elrontatott és helyébe építették a mostani új épületnek a középső részét." (12) h) keleti szárnyépület szükségessége 1877-ben merült fel. Annak ellenére, hogy 1878. augusztus 30-án a nagy árvíz mérhetetlen károkat okozott a városban, 1879. tavaszán az iskola bővítését célzó gyűjtés olyan eredményeket mutathatott fel, hogy a tervezés megindult. A munkálatok azon év július havában meg is kezdődtek és a nyár folyamán készültek el. A bővítés átalakítással járt együtt, ezek öszszes költsége 13 738,90 Ft volt. A gyarapodás könyvtár céljait szolgálta egy emelet magasságban, csupán födémnélküli karzattal. Homlokzati megjelenítésében eklektikusán képezték ki, tervezője a stílusnak megfelelően, szimmetrikus hatásokra törekedett, melyet attikával és enyhe közép rizalittal hangsúlyozott. Az átalakítás során az épület többi ablakain látható egyszerű keretezései is ekkor keletkezhettek a tornácos folyosókat lezáró ablakokkal egyetemben. Tetőfedése abban az időben zsindely. Helyiségei között 10 tantermet, 3 szertárt, 1 könyvtárt, 1 tanári termet, 1 senior szobát és 1 pedellus lakást találunk. i) újabb hozzáépítésre 1953. évben kerül sor. A közel három éve befejezett munkálatok során földszintes laboratóriummal bővült a múzeum. Ugyanebben az évben a volt néprajzi terem (eredetileg könyvtár) földszinti részébe hoszszanti irányban válaszfal létesült és magas légtere az új födémmel földA Herman Ottó Múzeum pince alaprajza. A hajdani iskolaépületnek csupán nyugati szára és ,,Z" alakú alaprajzának magja van alápincézve, (ifj. Horváth Béla jelmérése és feldolgozása).