A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Ismeretlen fejezetek Miskolc népének történetéből

7. Ugyancsak megvizsgálandónak tartotta a Szinva átkelőhely szerepének és kialakulásának kérdését. Kazacsay Ferencné korreferátumában történeti áttekintést adott a népvándorlás koráról. Majd a Sötétkapunál talált quád és vandál edénytöredékek analógiáit mutatta be a sajóparti, szirmabessenyői és rendezőpályaudvari leletekből. A terra-sigillata-szerű leletekben Resatus és Pacatus óbudai fazekasműhelyének termékeit véli felismerni, melyek a délgalliai edényeket utánozzák, silányabb kivitelben. Az edénytöredékek békésebb kereskedelmi kapcsolatok létezésére utalnak a rómaiak és a quádok között. Az ásatások során előkerült szláv edénytöredékeknek lengyel analógiái vannak. Marjalaki Kiss Lajos hozzászólásában elmondotta, hogy az ásatások eredményei alapján — korábbi álláspontját módosítva — lehetségesnek tartja, hogy a település a gázló (mai RáKOczi utcai híd) kornyékén már Korábban átjutott a Szinva észaKi oldalára. Leszih Andor a Sötétkapunál talált 157 regi pénz meghatározását ismertette, meryeic közül a iegjeientoseoD 111. Bela pénze. (Teljes szöveget a Közlemény eK más helyén közoijuk.) Megay Géza a kerámiai leleteket ismertette, melyek a Xil—XlX. szazadból valoK, a legnagyoDD reszoen azonban XVI. és XVII. századiak. Bodgál Ferenc a kézművesekről beszélt, említette, hogy a kézművesség kialakulására vonatkozó adatok hiányosak. Áttekintést adott a város iparának fejlődéséről. Majd a kézművesség kialakulásának érdekében konkrét javaslatokat tett. Ifj. Horváth Béla korreferátumában említette a Széchenyi utca 40. sz. épület földszintjén megtalált ívelt kőoszlopot és az ezt tartó agyonvésett faragott kőoszlopot. Különösen kiemelte a népi építészet egy-két páratlanul szép emlékét, melyek műemléki védelem alá kerültek. Végül Klir Vencel miskolci építőmester nem publikált működésével foglalkozott. Zsadányi Guidó dr. hozzászólásában kiemelte a múzeum fontos szerepét a helytörténeti kutatás ilyen mérvű fellendülésében. Megállapította, hogy az ismert középkori úthálózat kialaKulása időrendjében a Sötétkapu-melletti ásatások módosításokat tesznek szükségessé. Felvetette a kérdést, hogy ha elfogadják ifj. Horváth Bélának az avasi templom elődjének építési idejére vonatkozó meghatározását (XIII. század) akkor problematikussá válhat az egész Szinvától délre elterülő ősi városmag kérdése is, mert ebben az esetben feltételezhető az is, hogy az ősi városmag a Sötétkapu környeKén lévő ármentes területen helyezkedett el. A MÚZEUMI BIZOTTSÁG HÍREI A Múzeumi Bizottság elnöksége 1955. szeptember 26-án — Leszih Andor elnöklésével — ülést tartott. Megtárgyalta a Közlemények megjelentetését és egyértelműen állástfoglalt a további számok megjelentetése mellett. Az elnökség a dolgozók kívánságának megfelelően felkérte a múzeum vezetőségét, hogy a nyár folyamán szüneteltetett Múzeumi Hétfők előadássorozatát folytassa. (A Múzeum e kérésnek eleget tett és az előadássorozat október 31-én ismét megindult.) Felkérte az elnökség a Régészeti, Művészettörténeti és Eremtani Társulatot, alakítsa meg miskolci csoportját. Felkérte tovább Leszih Andort és dr. Saád Andort, hogy az új régészeti kiállítás forgatókönyvére vonatkozó javaslatukat tegyék meg. Foglalkozott ezenkívül az elnökség az avasi templom fedélszéke sürgős helyreállításának kérdésével is és javaslatot tett illetékesek felé. Az elnökség az új múzeum helykijelölése érdekében eredményes lépéseket tett a városi tanács felé.