A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

ADATKÖZLÉSEK - Leszih Andor: A miskolci Sötétkapu melletti ásatásoknál napfényre került régi pénzek

A miskolci Sötétkapu-melletti ásatásoknál napfényre került régipénzek LESZIH ANDOR Az ásatás folyamán idáig 157 régipénz került elő. Ezek annakidején ott elvesztett, véletlen folytán földbe jutott pénzek, tehát nem együtt elrejtett értékről van szó. Mivel az a hely sok időn át volt piac, építkezés helyéül szolgáló telek, ház. kocsma, csizmadia árulószín és színház területe, illetve környéke, sok időből származó pénzt őrzött meg. (20 állam, illetve hatóság, 52 király stb. kibocsátó, 66 féle pénze 157 darabban, amiben benne vannak a változatok, különböző évszámú kibocsátások is.) Ezek a pénzek alkalmasak a többi talált tárgy s általában a különböző korokban ott élt emberek emlékeinek korhatározására. A legrégibb pénz III. Béla magyar királyé volt, aki 1172—1196-ig uralkodott, tehát általánosságban a XII. század végétől van ott nyoma a városi kultúrának. A legújabb pénz 1800 évből való, de ez, valamint általában az 1720-as évek utáni időből való pénzek számának csekély volta (11 db) mutatja, hogy ezek csak a piac és a házépítés utáni időben kerülhettek véletlenül a földbe, mikor ott már kevesebb nyilt, földes területről (udvar, kert) lehetett szó, amelyen kisebb lehetőség volt a pénzeknek a földbe jutására. A pénzek túlnyomó része a XVII. század második feléből s a XVIII. század első három évtizedéből valók (101 db). A város piaca ott 1642 évig lehetett, mert ettől kezdve van írott adat ottani két házhelyről és 1654től a Dőry-féle házról, így beépített területről. Talán a házak mellett, vagy előttük maradt hely továbbra is a piac, illetve annak egy része számára, meri a pénzek nagy számát tekintve nemigen hihető, hogy ezek a ház udvarán szóródtak volna el. Miskolcnak 1706. szeptember havában Rabutin osztrák generális által történt felégetése és feldúlása kétségtelenül itt is idézhetett elő némi földréteg keveredéseket s ha leégett bizonyára a Dőry-féle ház is, az alapfalak helyzete nemigen változhatott meg. Négyessy Szepessy Pál a naplójában (1706—1718) azt írja, hogy „Rabutin német generális 25 regimentből álló ármádiával Cassa megszállására indulván, útjában Miskolc alsó végén éppen a kerítés mellé szállott, hol ötöd napig mulatván, az egész várost és pincéit összve dúlatta, minden rejtekeit felszedte, elszaladván előtte az egész város népe és ötödik napon az egész várost és pincéit utcáról-utcára és házrólházra meggyújtogatván porrá és hamuvá tette." A XII—XVII. századbeli rétegek öszszekeverése és felhányása még az építkezések idejében történhetett. A pénzek eredeti, első fekvési helyzetét éppen ezért a legtöbb esetben nehéz ma már megállapítani. A magyar pénzek száma 47 darab, a XII. századtól folyamatosan a XVIII. század második évtizedéig. Különösen I. Lipót hosszú, 48 évig tartó uralkodása idejéből vannak itt pénzek, de ezek is csak apró dénárok, poltúrák, ezek is leginkább igen rossz, elkopott, hiányos állapotban levő darabok, — tallér, vagy garas, szóval nagyobb értékű pénz egy sem volt a leletek közt. II. Rákóczi Ferencnek egy rézpolturása is napvilágra került, 1706. évből, tehát éppen a miskolci gyűlés és Rákóczi ittléte évéből való. Az 1711—1780 közti időből mindössze 7 magyar pénz van a leletek közt. Érdekes és jellemző egy XVI. századbeli magyar ezüst dénár egykorú hamisítványa, a török hódoltság alatti nagyarányú pénzhamisítás egy emléke. Itt Borsod megyében a Szuhogy melletti Csorbakői várban volt az egyik akkori főúr: Bebek Imre nagyobbarányú pénzhamisító műhelye. Az osztrák birodalom 67 pénzzel szerepel, túlnyomó részük a XVII. század második feléből s a XVIII. század első évtizedeiből és egy pár már említett újabbkori pénz (1768, 1781, 1800). Vannak az ausztriai pénzek közt csehországi, karinthiai, steierországi, sziléziai (Liegnitz, Brieg. Würtemberg-Oels. Breslau), tiroli és a salzburgi érsekség részére vert pénzek, továbbá egy XIII. századbeli friesachi dénár rézverete. Ezek is mind csak aprópénzek, egy, legfeljebb három krajcárosok. Német pénz (Bajorország, Brandenburg, Br. Ansbach, Br. Bayreuth, Wür-