A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

Ifj. Horváth Béla: Miskolc legrégibb középülete, a múzeum

d) következő említésre méltó adat 1706-ból való, ebben az évben Rabutin osztrák 'generális felégeti a várost, a skolát azonban meghagyta az égéstől. Feljegyezték ugyanis, „ ... összegyűltének az oskolában lévő nagy auditóriumban, melyet az ellenség az egész skolával együtt meg nem égetett volt. (13) e) a mai helytörténeti gyűjteményt magában foglaló két helyiség 1735ben létesült. Az építés korántsem volt egyszerű feladat; bármennyire is szükségessé vált a város egyetlen iskoláját bővíteni. 1735. dec. 28-án a város minden további támogatását megvonja a felsőbb hatóságok részvétlensége következrté'ben. 1736. máj. 3-án karhatalommal állíttatja le a munkálatokat. Az államhatalom ezen intézkedése során arra készteti az iskola építését szorgalmazó miskolciakat, hogy iküldöttséget indítsanak Bécsbe. Szilágyi Sámuel ágens 1736 fúl. 20-án közli a referenda idejét, mely feltehetően kedvezően nyert elintézést, hiszen 1737. okt.-ben már elkészültek a mai nyugati szárnyépület főhelyiségei. f) falait és boltozati rendszerét tekintve 1740—1770. között épülhetett ki az ősi mag északi részén lévő épületrész és a déli szárny. (Z konfiguráció középrészének déli szára). Ezen helyiségek boltozati rendszere laposabb ívelésű az előbbieknél (és nem donga, hanem tefcnő) ennek következtében az építés idejét csak a fent megállapítottakra tehetjük. g) adataink szerint a Ny-i szárny folyosója és a már meglévő L alakú épület emeletesre való növelését 1790—91-ben határozta el a református egyház, miután szabad rendelkezési jogot kapott az országgyűléstől iskolája felett. Belső térhatásában igen kedvező csehsüveg boltozatos földszinti és emeleti folyosói ekkor épülhettek. Épületeink ismertetése során városunkban ezideig alig találkoztunk az építőmester és építők nevével. A múzeum épületénél tudjuk, hogy 1790—91., valamint 1793. évi megerősítési munkálatokat Klir Vencel tervezi és építi. Klir korának helyi viszonylatban jelentős építésze, aki már 1784-ben épületet becsül a Városi Tanács részére; ezt követően 1786—87. között a Pece patak támfalainak kialakítási lehetőségeit vizsgálja és véleményezi. Klir alkotásainak tulajdonítják a Hunyadi utca 6. sz. kollégium épületet, a hajdani Báji Patay házat is. Kétségtelen, hogy födémszerkezeteinek rendszere között van rokonság, ami azonos mesterre enged következtetni: homlokzatai és formai kialakítása azonban eltér attól. Klir miskolci lakos, hiszen 1787. december 1-én már csabai szőlőjét értékesebbért cseréli fel a Bedeghvölgyben, tévesek azonban azok az adatok, amelyek 1822-ben Klir építéséről tudnak (8), mivel az 1817. évi telekkönyv tanúságai szerint a bedeghvölgyi szőlő az özvegy nevén szerepel. Fenti rövid kitérő után elmondhatjuk, hogy az északi homlokzaton jelentkező támasztópillér, valamint a pincében jól felismerhető függőleges teherhordó szerkezeti kiegészítés és boltozati erősítések is ebből a korból származnak, mely munkálatok után Klir járandóságát csak 1797-ben kapja kézhez, vagyis négy éves jótállás után. Pincéjét eredetileg a bentlakó diákok népesítették be. A munkálatok emlékére táblát helyeztek el az iskola falára a következő felirattal: Artibus ingeniis, votiva et religioni Floret autricii finibus apta domus. (A tudomány és nevelés céljának előbbrevitele érdekében épült fel, most már áldva viruljon e ház.) A tábla hollétét ma sem sikerült pontosan megállapítani. Kétségtelen, hogy a keleti homlokzaton még 1927-ben is volt egy tábla elhelyezésére szolgáló mélyedés (ma is látható), a táblát azonban az 1927. évi tatarozás során sem lehetett megtalálni. Szűcs Sámuel ismeretes naplójában ezeket írja: „Ebbe az esztendőbe tavaszkor elrontották azt a vén klasszist, mely volt a kúria napkeleti részének déli oldalán építve sok esztendőktől fogva. Ez a klasszis még góthus munka volt és talán egyidős volt a nagytemplommal. Mely sok derék fiak ke-