A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - A múzeumi kutatók irodalmi munkássága - Lelet-bejelentések

magyar fegyverek fejlődése címmel, október 13-án a múzeum 9. sz. kutatótermében a Honvédtiszti Akadémia Hadtörténelmi Tanszéke tanárai részére A muhi csala, valamint Az 1919-efi miskolci csata címmel, október 29-én a Szakszervezetek Megyei Tanácsa előadótermiében Miskolc 1848ban címmel, november 19-én a Városi Tanács Vb. népművelési osztálya Nagymiskolc tízéves fejlődése c. kiállításán dcikum-ienitációs részleggel (56 fotó, 41 nyomtatvány), november 28-án tizenkét napos időtartammal az Áll. Kossuth Óvónőképzőben Borsod népművészete címmel, 70 tárggyal, december 27-én a múzeum előcsarnokában Herwnan Ottó emlékkiállítást rendeztünk. • — A múzeumi kutatók irodalmi munkássága. A Herman Ottó Múzeum (kutatóinak munkásságát a népművelési minisztérium által jóváhagyott tudományos terv irányítja, s ennek keretében készülnek el az egyes terv-határidőkre adott azok az önálló kutatásokon alapuló tanulmányok, amelyeket a tudományos terv egy-egy időszakra beállított. A múzeum kutatói ezenkívül párt- és tanácsi szervek, a sajtó kérésére, egy-egy aktuális témából feldolgozást vállaltak. A kutatók irodalmi munkássága jelenleg így alakul: K azacsay Ferencné, régész-muzeológus az év végéig a minisztérium által előírt két témán dolgozik: A borsodi terület vandál- és germán-anyaga, valamint A mezőnyéki avar temető leletanyaga címmel. Komáromy József múzeumvezető, az Északmagyarországnak, illetve a (Kohó) Széphalomnak megírta az alábbi témákat: 250 éve járt Miskolcon Rákóczi, Miskolc Kossuth átutazása idején, Déryné Miskolcon 1815—1819, a Pártoktatók Háza felszólítására: A borsodi munkások harca a Tanácsköztársaságért, a SZMT felszólítására: A miskolci csata 1919 május 21—22., — dolgozik továbbá a minisztérium és az Országos Történelmi Társulat által jóváhagyott témán: A kapitalista építkezés kifejlődése Miskolcon. Lajos Árpád néprajzos-muzeológus a Néprajzi Múzeumnak elkészítette A barkók kéziratát, I. díjat nyert a Hangonyvölgyi fonó c, a megyei tanács felszabadulási pályázatán, a Kohó (Széphalom) folyóirat részére megírta: Régi borsodi katonadalok, a megyei tanács népművelési osztálya részére: 130 borsodi népdal, a minisztérium részére: Nemesek és partiak Szuhafőn c. tanulmányait. Dolgozik a népművelési minisztérium által előírt két témán: Cserépfalu háziipara, Munkás-folklore a Sajóvölgyben. Megay Géza muzeológus a Honvédtiszti Akadémia részére elkészítette A muhipusztai csata c. összefoglaló tanulmányát, az Idegenforgalmi Hivatal részére Lillafüred barlangjai c. ismertetését. A Kohó-ban megjelent Az öreg csizmadia búcsúja szerszámaitól c. közleménye. Dolgozik a minisztérium által előírt két témán: A Bükk üveghutái, A vasipari kézművesség Borsodban címmel. L KLET-BEJELENTÉSEK A közelmúltban a következő fontosabb lelet-bejelentések érkeztek a múzeumhoz: MASZOLAJ. II telepe (rézkori zsugorított sírok Mezőkeresztesen), Tóth Mária, megyei oktatási osztály (koravaskori kincslelet a hejőszalontai homokbányában), Várady Sándor (népvándorláskori lakógödör a sajóecsegi homokbányából), Marosi Ferenc általános iskolai igazgató (szarmatakori településnycmok és lakógödrök Tiszavalkon), Spotkovszky Tibor mérnök (őskori edénytöredékek Prügyön és Szerencsen), Majoros István, az ÉMÁSZ dolgozója (bronzkori edénytöredékek a szerencsi homokbányából), Fazekas István, a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozója (szarmatakori lakótelep nyomok Borsodnádasdon), Szőke Ferenc általános iskolai igazgató (urnasírok Megyaszóról), Vincze István igazgató (késő középkori temető Büdöskút.pusztán), dr. Eperjesy Pál körzeti orvos (réz- és bronzkori edénytöredékek a rátkai bányából). A múzeum ezúton mond köszönetet az értékes bejelentésekért. *