A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Ifj. Horváth Béla: Az Avas műemlékei

Az Avas műemlékei IFJ. HORVÁTH BÉLA Minden meglátogatott városból egy élménnyel gazdagabban térünk meg. Budapestről a várnegyed, Egerből a pedagógiai főiskola, Debrecenből a nagytemplom kísérnek el; Moszkvát a Kreml épülettömege, Stockholmot városházája szépíti; Velencében a szt. Márk teret csodáljuk és akik Prágát látták, a Hradzsin összképének monumentalitásáról, a Moldva hídjairól számoltak be. Mindezekben a felsorolt városokban voltak mecénások, akik ezeket a lenyűgöző komplexumokat építették. Miskolcon ilyen természetű alkotásokra senki nem vállalkozott. Épületeit a bentlakó nép hozta létre szívós és fáradságos munkájával. Alkotásainak első területe az Avas, mely a város hangulatának, megjelenítésének oly lényeges alkotóeleme. Miskolc kialakulására a felszín és terep adottságai voltak befolyással. A hosszanti Szinva völgybe délről betüremlö Avas 800 méterre szűkíti a völgyelet vízszintes szakaszát, Az Avas itt egy padkát alkot, melynek lapályán a középkori ember felépítette a templomot, maid később a haranglábat, mely épületek a múzeummal együtt szimbolizálják a várost. Helytelen volna egyegy emléket kiragadnunk és nem együttes hatásokat figyelemmel kísérni a városszerkezetben és városképben. Álljunk meg a Rákóczi utcai Szinvahídon; Miskolc városképeinek egyúí legszebbike: az avasi műemléki komplexum (templom, harangláb, múzeum) a város történeti magjának meglévő építészeti alkotása gyönyörködtet. Az új kerékpárút megalkotása óta köz•vetlenebb lett a kapcsolat város és Avas között. Ismeretes egy 1335. évi pápai tizedlajstrom, hogy Miskolc papja alig valamivel fizetett több adót, mint a jelenlegi Bocs községé, feltehetően tehát jelentősége is alig nagyobb előbbinél. Marjalaki Kiss Lajos 1924-ben a templom északi falán (bedárat felett) megrongált freskó felirati töredéken 1400-as évek végéiől való évszámot olvasott ki. Okmányszerű adat még a templom építésével kapcsolatban Zsigmond király 1411. évi kiváltságlevele. Építési korszakait követve az 1941. évi ásatás és történeti kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy a templom több ütemben épült. (1. számú rajz.) a) Fejlődésének első állomása a XIII. sz. közepére tehető. Félköralakú keletéit kápolna keletkezik ekkor, robusztus pillérek alkotta középhajó lezárásaképpen. A hívek ezen kívül a szabadban helyezkedhettek el. b) Az egyhajós belső tér nyugati irányban bővül 1250—1350-ig, majd később 1365—1411-ig a torony alapjainak elhelyezésével ez a bővítés még kizárólag hosszirányú. Tornyának nyomai ma is láthatók nyugati homlokzatán, kisebb nyílások, szélesebb falak érzékeltetik jelenlétét. c) 1470—1489 között épül ki mai formájában jellegzetesen gót csarnoktemplommá. Nyilvánvaló a város növekedése hozta magával templomának szélesítését is, mert az egyhajós térből a románkori falak lebontásával háromhajós tér lesz és a hajdani körítő falak alapjai felett karcsú pillérek épülnek. Határoló falait szabályos távolságra a fejlett gótika mérműves ablakai csipkézik. Ebből a korból való a templom erősen tagozott ugyancsak későgót kapuja a déli és északi falakban. d) Kósza török csapat támad a vá-