A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

Árokszállásy Zoltán: Herman Ottó tanítása

Herman Ottó tanítása ÁROKSZÁLLÁSY ZOLTÁN Nem véletlen, hogy felszabadult, szocializmust építő dolgozó 'társadalmunk, oly nagyra becsüli Herman Ottót, a Bükk-vidék rajongóját és büszkeségét. Hiszen életének annyi szála, munkásságának, súlyos veretű tudományos eredményeinek annyi adata köti őt hozzánk s ad nekünk — a tudomány helyi búvárainak — városunk és megyénk értékei kutatóinak munkáin, életművén keresztül tanácsot, útbaigazítást, segítséget. Bárhová is vetette őt hányatott életének sora, mindig vissza-visszatért a Bükk rengetegeibe, diákéveinek és lakatosinaskodásának a vasalj i városába, hegy kemény és sokszor — kortársaitól .meg nem értett •—• megalkuvást nem is.merő harcához új erőt, ösztönzést merítsen. Herman Ottó tanított meg bennünket arra, hogy a természet vizsgálata, megfigyelése teszi lehetővé a természeti törvények megismerését és növényi és állati kártevők elleni védekezést. Herman Ottó példája, a Hámor-környéki erdőkben való rendszeres megfigyelés adott gyakorlati bizonyítóanyagot sok természetkutató kezébe, vezetett sokunkat újonnan felmerülő problémák •— legalább részleges — megoldásához. Tanítása nyomán látjuk ma a Bükk növény- és állatvilágát abból a szempontból, hogy mi segít és ml árt az ember természetátalakító munkájának. Tőle tanultuk meg, írásait olvasva szívódott fel belénk a tények megmásíthatatlan igazsága. Herman Ottó zsenialitása villan_ tott fel oly sok helyi problémát, aminek egy-egy részlete is elegendő munkát ad egy-egy kutatónak egész életére. Herman Ottótól tanultuk meg, hogy a természet igazságai mellett van még egy fontos igazság: s ez a dolgozó, munkálkodó, alkotó ember igazsága. Ö indította el a bükki-ősember kutatásának munkálatait, ő érdeklődött Miskolc város múltja iránt, ő szállt síkra a munka nélkül maradt hámori munkások újbóli alkalmaztatásáért, ő terjesztette írásban és szóban a haladás, a fejlődés eszméit. Tőle tanultuk többek között azt is, hogy a tudományos munka — bár az egész emberiség egyetemes előbbrevitelét is szolgálja, mégis egy szűkebb közösség: a nemzet, a borsodi táj lakóinak érdeke is. Herman Ottó tisztában volt azzal, hogy az emberi társadalom fejlődésével új társadalmi formák váltják fel a régieket s ezért sietett a pusztuló magyar halász- és pásztorélet emlékeinek megmentésére s lett egyik nagyértékű megalapozója a magyar néprajznak, mely új erőt, egyéni ízt ad népművészeinken keresztül is kultúrforradalmunknak. Művészegyütteseink tánca és zenéje, régi népszokásokat felelevenítő jelenetei életrehívását nem kis mértékben Herman Ottó munkássága teszi lehetővé. Miskolc város és Borsod megye dolgozói áldozatkészségükkel lehetővé teszik a közeljövőben egy Herman Ottószobor elkészíttetését s a múzeum közelében való felállítását. Herman Ottó életművének azonban ez csak egyoldalú megbecsülése lenne. Ezért határozta el a múzeum-bizottság, hogy közlemén}sorozatot indít, amely a Bükk táján, városunkban és megyénkben folyó tudományos kutatómunka eredményeit teszi közzé, hogy a mult hagyományait és a jelen — helyi jellegű — tu-