Komáromy József: Miskolc élete a Hunyadiak életében (Múzeumi Füzetek 14. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1962)

ellentétek különböző harcaiból. Nekünk egyetlen okmányunk maradt meg ebből a harcból és ennek világánál látjuk az egyik legkorábbi plebejus megmozdulás eseményeit. Ez az 1406-tól való oklevél méltán csatlakozik több magyar város hasonló adataihoz. . A budai felkelés például 1402—1403 között zajlik le és átmenetileg megdönti a patríciusok uralmát. Pozsonyban az 1410-es évek elején a város kézművesei és más plebejus elemei támadták meg a patriciusi vezetést. Sopronban az 1420-as évek derekán robbant ki tömegmozgalom a vezetők ellen. Másutt úgy folyik ez a mozgalom, hogy „külső tanácsot" alakítanak ki a városi tanács ellenében. A mi 1406. évi okmányunk a diósgyőri jobbágyok megmozdulását és bojkottját árulja el, és legkorábbi osztályharcos dokumentumunk. Kitűnik belőle, hogy a diósgyőri jobbágyok megfenyegették az őket kizsákmányoló páloskolostor urait és sikeresen megakadályozták a nagy kolostori szőlőbirtokon folyó munkát. Egy egészen korai „szőlőmunkás sztrájknak" vagyunk tehát tanúi ebből az időből, amely odáig ment, hogy a „sztrájktörők" munkáját is megakadályozta, és bojkott alá vette a pálosok malmában való őrletést is. Zsigmond emiatt adta ki ezt az oltalomlevelet a pálosoknak és benne parancsot a diósgyőri várnagynak. ,,A Gywr faluban élő gonosz és igen bűnös jobbágynépek, nem félvén attól, hogy az isteni ítélet fog rajtuk dühösködni, bizonyos fenyegetéseket ne intézhessenek" a kolostor és a benne élő barátok ellen, — „az ilyen bűnt, ami Isten és az ő igazsága és természetesen nevezett Dyosgywri kolostor ellen van, teljesen ki akarjuk irtani.. ." A telkes — sessionatus — jobbágyoktól leszakadt szegényebb réteg nagyságára, tömegére, az ellentétek harcára ez az adatunk elég fényt vet. Pedig a század folyamán egyre szélesedik a házas, majd hazátlan és pusztán munkájából élő zsellérek rétege csak munkaerejük és költözködési „joguk" szabadsága marad meg számukra. Ugyanekkor, különösen az előző században erőteljesen megindult szőlőgazdálkodásból és a szabad szőlőföldek birtoklásának lehetőségéből egy felső paraszti, iparűzői és kisnemesi rétegnek mind több módja nyílik a további gazdagodásra. A legjobban kitűnik ez Hunyadi János és Mátyás idejében (1458—1490) bővebb okleveles anyagunkból. A z élénkebb lakosságcsere, a hospe•^* sek nagy száma, a kisnemesség kialakulása új — sokszor csak egy generációra terjedő — vagyonosodókat mutat ki. Mátyás idejében Miskolc megyeszékhellyé válik. A megyegyűléseket rendszeresen tartják a főispán vezetésével, aki rendszerint a vár kapitánya. Bővül a város társadalma a megyei tisztségviselőkkel. E kor legnagyobb vagyonszerzője Herczeg László, aki „alacsony" sorból küzdötte fel magát gazdag és befolyásos polgárrá. Kiterjedt rokonsága a nagy patríciusa családok vonásait mutatja. Ez a Herczeg László — testvéreivel, Péterrel, Gergellyel, Jánossal és Mihállyal közös családi házzal rendelkezik a város piacán 1460-ban. Ezt a házat királyi pártfogója, Mátyás felmenti minden adótól. Feltűnik egy másik patriciusi család is: a Bük-család. Ennek Mátyás 1460ban, Beatrix 1489-ben adományoz miskolci birtokaiból egy házat és egy malmot. A két erős patricius-család benősüléssel is erősíti egymás pozícióit. Herczeg Péter leányát, Klárát elveszt az a Horváth Japriczai Mihály, akinek, vagyoni nagysága üstökösként jelenik meg és tűnik is le Miskolcon. Ennek a Horváth Japriczainak a leányát, Luciát Bük András veszi el és az. apa-após halála után erre a Bük Andrásra száll át minden vagyon, amely mintegy három évszázadra teremti meg. a Bükök vagyonát és befolyását Miskolcon. A Herczeg-családból az egyik fivér, Péter katonai zsoldot is kezel. Ezzel azután 1478-ban megszökik. Mátyás emiatt elkoboztatja Szinván álló malmát és azt Kovács Istvánnak adományozza. István kovács személyében a már híressé vált kovácsoló és puskaműves miskolci iparűzők egyik befolyásos tagjára ismerünk. A keréklakatos puska miskolci feltalálása és rendszeres gyártása óta a miskolci puskaművesek európai hírnevet szereznek. A Herczegek, a Japriczaiak, a Bükök jövevények, hospesek. Hármak azok közül, akiket Mátyás 1471-ben felment az adózás alól. De egyéb betelepülők is adómentességet élveznek bizonyos időre. Ebből az előnyből lényegesen megnövekszik a házak száma. A város piacán épülő gótikus házak, a már nagy