Komáromy József: A diósgyőri várban 1958-60-ban végzett ásatások régészeti és építéstörténeti vonatkozásai (Múzeumi Füzetek 13. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1961)

messze a valóságtól, ha azt mondjuk: az 1248-as Nagygyőr (mint Castrum nostrum) az építésben lévő királyi vár első éveit, az 1261-es Nagyvár (szintén mint Castrum nostrum) már az építésében előrehaladt, kiépített királyi várat takarja. Ezt a királyi tulajdonban lévő első kő-várat — Bors comes kegyvesztettsége és tulajdonjogának megszűnése után kell IV. Béla alapításának tartanunk, annak a várépítő programnak keretében, amelyet a király a tatárjárás után elkezdett. (Kandra Kabos azt írja, hogy 1243-ban jutott Nagygyőr a koronára.) Ernye bán — az 1261-ben Nagyvárnak nevezett győri erősséget — Kandra szerint 1262—1270 között kapta meg A XIV. századi magyar miniaturafestészet egyik alkotása. A Miskolcon élt László Mester alkotása 1394ben, aki a diósgyőri pálos kolostorban a miskolci avasi templom számára illusztrálta Mária királynő rendeletére ezt a misekönyvet, amelyet ma az egri érseki levéltárban őriznek. földjeivel együtt. Itt a kutatási eredmények összevágnak, mert M. Kiss Lajos szerint 1261—1271 között Ernye bán azért kapta meg IV. Bélától a dédesi majd a győri birtokot, hogy ezekben korszerű erősséget emeljen. Az Ernye bán által előbb felépített dédesi vár is azt mutatja, hogy az uradalom védelmére emelt győri kő-vár — mint a király alapítása — már állott, s csak Dédes felépítése után foglalkozott a győri kő-vár továbbépítésével, hogy az Talán az első diósgyőri vár-ábrázolás a XIV. századból, a Bécsi Képes Krónikából. Ez a fejezet az 1312. évi rozgonyi csata leírásával foglalkozik. Az Anjou-lobogós királyi hadak a vár mögül lépnek elő és győzik le a kettőskeresztes lobogójú ellentábor csapatait. A Krónika várábrázolásai sorában csak ez a miniatura tér el a többi várábrázolástól.