Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete (Múzeumi Füzetek 10-11. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)

rint Miskolcon is számításba kell vennünk a XV. század emlékeiből az avasi templomon, a később elpusztult Boldogasszony-templomon, a diósgyőri váron kívül a miskolci ősi scola, a „plébános háza" már ismert gótikus leletein túl valószínűleg még egy-két gótikus kőfaragással díszített polgári ház létezését. Erre talán az újabb szerencsés leletek fognak támpontot adni. JEGYZETEK [1] Miskolc város levele arról, hogy Jakab, a tapolcai kolostor apátja, szőlőjének harmadrészét Orbán nevű gyóntatójának, a többit a diósgyőri paulinusoknak hagyományozza. A latin nyelvű oklevélből, mondattani alakjában meghagyva: „Michaele artium facultatis baccalaureo, protunc rectore scole ..." Közölve: Szendrey János, Miskolcz város története . . ., III. k. Oklevéltár, 1890. 88-89. pp. [2] Vö. Benkő Sámuel: Topographia Oppidi Miskoltz . . ., 1782. Kassa, Landerer ny. [3] Vö. Kun Miklós: Miskolcz' múltja, jelenje tekintettel jövőjére. 1842. Miskolcz, Tóth Lajos nyomdája. [4] Vö. Szendrey János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. I—V. köt. 1886—rali. [5] Vö. Kovács Gábor: A miskolczi ev. ref. főgymnasium története. I. Miskolc, 1885. II. rész: Miskolc, 1895. [6] Horváth Béla, ifj.: Miskolc legrégibb középülete, a múzeum. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1955. decemberi szám. [7] A Herman Ottó Múzeum adattárában, Marj alaki Kiss Lajos teljes levéltári kutatási anyagát felhasználva, a vizsgálatokat végezte Komáromy József. [8] Szendrei i. m.: III. k. 103., 107. pp. [9] Mayer Béla: Pápai bankárok szerepe Magyarországon a középkor végén. Századok, 1923— 24, LVII—LVIII. évf. 648. p. [10] Szendrei i. m.: III. k. 113—115. pp. fil] Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci főutca topográfiája 1817-ig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957. I. k. 102—127. pp. [12] Jelentés a miskolci Széchenyi utca 21. szám alatt végzett leletmentésről. A Magyar Nemzeti Múzeum. Tört. Múzeum és a Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattára, 1960. [13] Szendrei i. m.: III. k. 141—144. pp. [14] vö. Komáromy József: Építkezési tervrajzok, miskolci iparosok a XVIII. századból. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1956. júniusi száma, 75. p. [15] Uo. [16] Id. Szűcs Sámuel naplója {I. kötet, 1787—1843) a Miskolci Herman Ottó Múzeumban. [17] Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei. I. rész. Budapest, 1905. Stephaneum, 66. p. [18] Itt eltérünk Horváth Béla idézett közleményének megállapításától, amely ezt az épületrészt 1740-1770 közé helyezi. Ezt a kérdést teljesen megvilágítja a következő adat is, amelyet eddigi szerzőink nem vettek figyelembe. Kun Pál írja 1879-ben: ,, . . . őseink 1736- és 37-ben a mai iskola helyen egy új iskolai épületnek — a mainak — alapját tették le, mely az akkori consilium regiummal folytatott sok versengés után néhány év alatt fölépíttetett, de nem egészen a mai alakjában, mert 1791. május 8-án tartott egyházi tanács határozata szerint, az iskola teljes kiépítése (teljes kiépítésén értsed az emeletes iskolát!) Kiír Vencel építőmesterre bízatott. Iskolánknak az utcára néző azon déli szárnya, melyben jelenleg a nagy hallgatóterem és könyvtár van, akkor építtetett . . ." Tovább: ,, . . . az 1736—37-ben megkezdett iskolai épületnek teljes átalakítása és a keleti oldalon egy könyvtári helyiségül szolgáló emeletes szárny-épületnek felhúzása f. év (1879) július elején munkába vétetett . . ." (Kun Pál: Értesítő a Miskolczi Helv. hitv. ref. Lyceum Főgymnasiumáról az 1878—79. tanévben. Miskolcz, 1879. Förster Rezső kny. 5. és 7. pp.) Ezek a megállapítások alátámasztják az 1668. évi kibővítésnek — az eddigi szerzőktől eltérően — helyes időbeli orientációját is. [19] Gerevich László: Középeurópai királyi műhelyek a XIV. században és a későgótika. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958/3—4. száma, 495—496. pp. [20] Kalas Imre: A zubogyi középkori templom. Borsodi Szemle, 1959. II. évf. 1. sz., ism.: Műemlékvédelem, 1960. IV. évf. 1. szám, 42—44. pp., Technika, 1939. évf. 6. szám. Technika, 1940. évf. 3. szám. [21] A rudabányai ref. templom. Technika, 1942. évf. 6. szám. [22] Dümmerling Ödön: A dédesi Szent Lélek pálos kolostor romjai. Technika, 1943. évf. 5. sz. [23] Levárdy Ferenc: Pannonhalma építéstörténete. III. Művészettörténeti Értesítő, 1959. VIII. évf. 4. szám. 224—225. pp. [24] Éva Matejková (Kutná Hora) szíves közlése folyamatban levő kutatásaiból.