Komáromy József: Adatok Miskolc korai településtörténetéhez (Múzeumi Füzetek 4-5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)

lanatban még nem tudjuk, volt-e lakótorony és hol, ebben a szabálytalan alaprajzú Ernye-várban. Remélhetőleg az 1960-ban, a vár udvarán meginduló ásatások erre majd fényt derítenek. Az Ernye-várat Nagy Lajos lebontatta, építőköveit pedig a ma is fennálló négyszög alaprajzú várba építtette bele. Az Ernye-vár — beleértve a Castrum Nóvumot —, így a múlté lett és csupán a felsorolt analógiák adnak képet arról, hogy milyen lehetett mindaddig, míg az ásatások több támpontot nem adnak ehhez a képhez. Természetesen, mindazok a feltételezések, amelyek eddig csupán levéltári és építészettörténeti alapon igyekeztek megközelíteni a vár keletkezését, az ásatások eredményeinek összevetésénél megdőltek és csak ezek folytatásával fogunk helyes képet kapni a jövőben az ősi Ernye-vár alaprajzi és vertikális képéről. Az 1959. évi ásatás eredményei azonban máris azt mondják, hogy a győri sziklaplatón épült La Tène-kori és szláv-kori földvár helyén az Ernye-vár volt az első kővár, és ennek lebontása után történt a ma is látható nagylajosi vár felépítése. Az Ernye-vár szabálytalan alaprajzát a mai vár vizesárkának belső partján álló alsó védőöv kváderköves falazata hozzávetőlegesen elárulja. Ez a falazat — mint ahogy Gerő László is megállapítja — korai időkre vall. Ez a falazat vagy az Ernye-vár eredeti védőöve, vagy annak a nyomvonalán épült.

5 Az Ernye-vár felépítése és élete jelentős szakaszt jelent Győr történetében és bizonyos mértékig hatása kisugárzik Miskolc középkori életére. Győr — amelyet ebben az időben Gewr-, majd Gyos Geur-nak írnak — egy olyan feudális nagybirtok falva, amelynek gyérszámú társadalmában az egykori várnép, a cives, mint városias polgár mutatkozik. Az ilyen várnépi társadalomban ebben az időben meglehetős differenciálódás következik be és gyorsan előtérbe lép a jobbmódú réteg. Ezek köréből emelik ki azután a nagybirtokosok az úgynevezett „exemptus várjobbágyokat." Ebben a társadalomban már ismerünk „bort adó castrensis"-eket. A szőlőmüvelő várnépből újabb jobbmódú réteg válik ki és ezek feltörése az Ernye-vár urainak bukása után, a XIV. század első évtizedeiben a vár életének romlásával ugyan megtörik, de újra éled a nagylajosi vár építése után, a XIV. század közepén. Győrt illetőleg első írásos adatunk a szőlőművelésről 1313-ból származik, amely előtt természetesen már kell lenni szőlőkultúrának, de ugyanezen oklevél tudósít a Feltó nevű halastóról is (a Hámori-tó őse, mint természetes vízfeltöltődés). Az Ernye-vár népe — a XIII. század második felétől kezdve a mezőgazdaság színvonalát illetően, semmiben sem maradt el az országos fejlett átlagtól és így a fejlett állattenyésztés, baromfitartás mellett a szőlőművelés, mogyoró- és diótermesztés, méhészet azok az ágak, amelyek különösen jellemzik ezt a kultúrát. A vár jelenléte, udvarnépének élete pedig a lovas szolgák, madarászok, halászok, kovácsok, nyilvesszőkészítők, pajzsgyártók, ácsok, molnárok, varrók, mosók, szövők, zsemlyesütők működését is magával hozta. A középkori mezőgazdasági kultúra fejlesztését ebben az időben még a kolostorok népe viszi különösen előre. A győri Pálos-kolostor alapítása 1304 körül, a dédesi erdőben a pálos szentléleki kolostor alapítása 1312 körül történik, 1315-ben pedig egy harmadik alapításként Felsőgyőrött létesül ágostonrendi kolostor. E harmadik kolostort illetően ugyan megoszlanak a történetírók véleményei, de hogy egyik kolostornak — valószínűleg az 1304 körül alapítottnak a vár mellett kellett feküdnie, azt a régészeti leletek igazolják. A mai Vár-utcában ugyanis az utca hossztengelyére merőlegen eddig három 80 cm-es vastagságú alapfalazást találtak, s megtalálták 1958-ban a vízvezeték fektetésénél az újabb falakat is. Ezek az alapfalak csak az Ernye-vár életével függhetnek össze és nem hozhatók kapcsolatba sem a nagylajosi vár, sem a várnak a Pempflingerek által történt XVI. századi építkezési munkáival. A vártövi kolostor élete békés viszonyokból indul ki. A győri Ernye-vár és településének topográfiai felvázolásánál olyan elemeket kell felvenni, amelyeket kutatóink eddig nem vettek figyelembe. A vár és a pálos kolostor alá torkollott az az út („magna via, quae ducit in Dedus"), amely a várat összekötötte Miskolccal, s innen, vitt tovább északnyugati irányban is, a Bükk északi peremén Dédes felé. Ebből csak Csanyik és Sziget-falu felé ágazott el a bekötő út. Felső Győr ennek a dédesi útnak a mentén terült el. Valószínűleg Ernye telepeseinek, hospeseinek alapítása volt. Csanyik