ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

Könnyen vezethet különböző feltevésekre az az adatunk is, mely szerint a kassai István mester, Mátyás király építésze

4 kimutathatóan közreműködött a diósgyőri vár kibővítésekor. Bár ez az adat azt bizonyítja, hogy Mátyás lényeges ->kibővítést« végeztetett István mesterrel, de nem teszi lehetetlenné azt a feltevést, hogy a magyar későgótika e nagy mesterének munkája után, nem történt-e további belső tér képzés, éspedig már a reneszánsz díszítő elemeivel egy olasz mester, vagy a műhelyében dolgozott magyar kőfaragó keze munkája nyomán. Ez a művészi párkánykompozíció mindenképpen új megvilágításba helyezi azt a díszítőpompát, amelyről eddig Diósgyőrben kevés tudomásunk volt. Ez a töredék ízelítő abból a művészetből, amellyel inkább Mátyás, mint valamivel később II. Lajos felesége, Mária, a vár helyiségeinek belső kiképzését a reneszánsz elemeivel gyarapította. JEGYZETEK 1. Budapest Műemlékei. I. k. (1955. Akadémia K.) 269. 273. pp. Archaeológiai Értesítő. 1952. évi. XXXIV. tábla 2. 2. Budapest Műemlékei. I. k. 270. p. — Mátyás Király Emlékkönyv. II. k. Budapest, (Franklin) 143. p. 3. P. Hugo (Hazael) valószínűleg 1759-ben készített felvételi rajza (Delineatio Regiae Arcis Diósgyőr prout hic et nuno videre est . . . címmel) másolatban a miskolci Herman Ottó Múzeumban. A diósgyőri vár jelenlegi romjaiban csak a földszintről induló falak maradtak itt 30—60 cm magasságban. A rajzon szerepel egy másik »Caminus ex marmore cum inscriptione MARIA DEI GRATIA HUNG BOH REGINA 1526« felirattal is, a kápolnától délre szomszédos helyiségben jelölve. 4. Mátyás Király Emlékkönyv, II. k. Horváth Henrik: A Mátyás-kori magyar művészet című fejezetében, 142. p. —• Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az újabb maradványok között két homokkőből faragott zárókő is található az oroszlánlábas Mátyás címerrel.