Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

ENDREI Walter: Az esztergomi (ferences) és a csesztei (Pálffy) posztómanufaktúra újabb dokumentumai

AZ ESZTERGOMI (FERENCES) ÉS A CSESZTEI (PÁLFFY) POSZTÓMANUFAKTÚRA ÚJABB DOKUMENTUMAI ENDREI WALTER Mielőtt az újabb adatok rövid közlésébe bocsátkoznék, felhívom a figyelmet arra, hogy nyomtatásban megjelent könyvem

1 kandidátusi disszertációm rövidített szövege, ennek eredeti kézirata pedig fentinél némileg bővebben tárgyalja e két manufaktúrát is.

2 Mindkét dokumentumsorozat a Szlovák Állami Levéltárban lelhető fel, azokra az időközben elhunyt Anton Spiesz hívta fel a figyelmemet. A ferencesek esztergomi manufaktúráját a legrégibb és legszívósabban továbbélő magyar textilüzemek sorában tartjuk nyilván. Alapításától (1717) a róla megállapítható utolsó adatig (1851) nincs ugyan összefüggő krónikánk, de szórványadatokból

3 nyilvánvaló, hogy megszakítás nélkül működött. A pozsonyi levéltárban meglehetősen terjedelmes anyag áll rendelkezésre a manufaktúra kezdeteit illetően.

4 Itt fekszik el a rendnek a Királyi Kancelláriához intézett kérelme „pro facultate erigendi Pannificinam" (1717. okt. 5.) (aláírója a provincia főnöke, Ramocsaházy Bernát), Esztergom város tanácsának véleménye (1718. jan. 10.) és a Kancellária válasza a nehézségek leírásával, a helyi posztósok aggályaival. Azonban időközben már az év végén kiadták a kért privilégiumot, mert az 1717. nov. 19-i keltezésű, ám azzal a megszorítással, hogy csak saját szükségletükre gyárthatnak. A pergamentokirat eredeti példányát látjuk itt, Illésházy Miklós aláírásával.

5 Érdekes a kéméndi kalló másfél évre szóló és többször meghosszabbított bérleti szerződése (1718. júl. 1.) és az első kézzel fogható műszaki adatsor, a manufaktúra első leltára (1722). Ebből kiderül, hogy 15 kártoló pad, 30 fonókerék szolgált ki 2 (feltehetően széles) posztószövőszéket; egyeden nagy festőüst, 50 font buzér és 12 font gubacs jelzi a festőműhely szerény méreteit. Meglepő viszont, hogy 2 posztóprés is szerepel és kalapkészítő műhelyről is szó esik. Feltehető nyírok alkalmazása is, mert a privüégium az ollók élesítésére is kitér. Míg a manufaktúra épületeit 532 Ft-ra értékelték, a gyapjú- és árukészlet meghaladta a 2000 Ft-ot.