Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
PÁLL István: Paraszti pálinkafőzés, kis- és nagyüzemi pálinkafőzők a 18-19. században az Észak-Tiszántúlon és Bereg megyében
A jobbágyi-paraszti pálinkafőzést az 1836. évi VI. tc. hatályba lépése előtt a földesúri jogok erősen korlátozták, de ez nem volt akadálya a pálinka (és más italneműek) fogyasztásának. A földesúri jogok kijátszására sokféle eszközt bevetett a parasztság, amire jó példa egy 1799-es nyíregyházi földesúri rendelet: inti a település elöljáróit, hogy „ollykor a szállásokat is meg vizsgáltassák, sok gabonáért cserélt Tisza oldali pálinka szokott ott dugasztva lenni". 5 Ezt Szirmay Antal adatai is alátámasztják: 1809-ben írja, hogy a Tiszaháton és a Szamosháton „szilvákból pedig sok és jó pálinka égettetik", 6 s az így főzött ital bizony nem mindig a törvényes úton került a fogyasztókhoz. A paraszti pálinkafőzés kezdetleges és ideiglenes formája a lakóházon belül, a pitvarbéli tüzelőn való szeszfőzés. Erre azonban csak véletlenül előbukkant adatok vannak, hiszen a fenti törvény életbelépéséig is szükség volt a titokban történő pálinkafőzésre; a későbbi ilyen formában történő szeszfőzésről vagy a peres iratokból, vagy pedig tűzeseti jegyzőkönyvekből értesülünk: Kislétán pl. a múlt század közepe táján a lakóház falában lévő ágas és a sövényfonás is meggyulladt a konyhai tüzelőpadkán folytatott pálinkafőzés eredményeképpen. A paraszti gyakorlatban igen kevés eszközzel készítették a pálinkát: a 1819. század fordulóján Tarpán mintegy száz jobbágyháznál főztek rendszeresen szeszt, mely egyrészt cserép, másrészt réz pálinkafőző fazekakban folyt. 8 A főzés legfontosabb eszköze maga a kisebb vagy nagyobb méretű fazék vagy üst (maga a kazán) volt, tetején egy sisak; ezt egy fából készült hütökádon keresztül vezetett kettős rézcső kötötte össze a pálinkát összegyűjtő edénnyel, amibe a csőből csepegett a lecsapódó pálinkagőz. Luby Margit e századi paraszti pálinkafőzőről készített leírása és a cikkben közölt rajz bizonyára semmiben sem tér el a tárgyalt időszakban használt eszközökétől. 10 Az eszközkészletből tulajdonképpen csak a rézüst jelentett értéket (nem véleüen, hogy pl. az 1830-as években a nyíregyházi szőlőbeli épületekben egyre-másra írták össze a pálinkafőző üstöket 11 ), de az 1799-ben Szabolcs községben összeírt Oroszlánosi Tőrös Mária tulajdonában volt uradalmi pálinkafőzőben sem volt sokkal több berendezés (a lista: „Pálinka ház vályogból. Ebben: pálinka főző üst, négy esős kád vas abronccsal, egy itze és egy cserpák.") 12 1 -) K*CU r "--1 \*st*v#z i, - - X M -.. 1 1 K*CU r "--1 \*st*v#z i, - - X M -.. 1 1 A kísüst. Gaul Károly rajza
