Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

SZABÓ Ferenc: Manufaktúrák egy ipari növény tájtermesztésére építve (Cirokseprő-„gyárak" a Dél-Alföldön a legújabb időkig)

tek Budapesten. Feltételezhető, hogy más háztartási kellékeket is előállítottak (pl. súrolókefét, egyszerűbb esztergált vagy faragott faárukat). Az olasz behozatal fokozatos visszaszorításával, a bővülő hazai cirokszakálltermesztésre épülő legkorábbi magyarországi seprőgyár minden jel szerint a már említett orosházi Rózenberg Jakabé volt, 1892-től. (Az itt tárgyalt országrészben biztosan a legelső.) Az olasz fajták meghonosítását szolgáló kísérletek kezdeti sikereit sejthetjük abban, hogy a jeles Kerpely Kálmán és szerzőtársa 1893-ban öt, Szalay János 1894-ben hét jelentősebb cirokszakállt feldolgozó ipartelepről tudott

9 Az első világháború előtti országterületen, 1909-ben 11 jelentősebb cirokseprőgyár működött

10 A Trianon utáni Magyarországon 1930-ig 10-11, 1933-1936 között 6,1937-ben 8 seprőgyártó ipartelepet tartott nyilván a hivatalos statisztika.

11 Orosháza, Szeged, Budapest és Debrecen minden időpontban szerepelt az összeírásban. A kisebb vagy időszakosan megindított, de utána felszámolt seprőgyárakra utaló adatok szórványosak. (Pl. Makó, Nagyszalonta.) Az 1909. évi minisztériumi elemzés szerint a tizenegy fontosabb vállalat 404 munkása 1,1 millió korona, míg a kb. 800 önálló seprőkötő kis- és házüparos 2,5 millió korona értéket termelt egy esztendő alatt 1928-1930-ban esztendőnként a gyárak 1,3-1,4 millió pengő, a vüágválság alatt és után viszont csak félmillió pengő körüli értékben dolgozták fel a cirokszakállt

12 A nyersanyagtermesztés és a feldolgozás szoros kapcsolatán belül az egyensúly fokozatos kialakulását igazolja, hogy míg 1894-ben a hazai seprőgyárak 7-800 tonnás cirokszakáll-szükségletéből csak 200-250 tonnát tudott fedezni a saját forrás, 1916-ban a 2-3000 tonnás hazai felhasználással szemben már több mint 29 ezer tonnát takarítottak be. Trianon után a hazai szakáll termés 12-18 százaléka körül mozgott a határokon belüli seprőgyárakban feldolgozott mennyiség, a többi a német, francia, lengyel gyárak nyersanyaga lett Egyes években - az időjárási viszonyok alakulását követve - a söprűcirok termesztésében vüágelsővé fejlődött Egyesült Államokba, Dél-Afrikába is érdemi összegben tudtak magyar cirokszakállt eladni.

1 Az olasz cirokfajták termesztésénak viszonylag szélesebbé válása és állandósulása lehetőséget kínált a szociális feszültségek csökkentését célzó kormányzati akciókhoz, továbbá a kisebb-nagyobb termelői és feldolgozói szövetkezésekhez, amelyek legalább a cirokszakáll nagyobb részét kész seprőként próbálták értékesíteni. 1898— 1901 között közel harmincezer résztvevővel, 735 állami támogatású háziipari tanfolyamot szerveztek az országban, s azok nagy részén a seprőkötés alapjait is megtanították.

14

A kelet-csanádi Kunágotán 1900-ban ciroktermelő szövetkezet alakult egy év múlva 15-20 munkással seprőkötő manufaktúra született

15 Az Arad megyei Kürtösön a megyei gazdasági egylet fogyasztási szövetkezete létesített cirokfeldolgozó telepet 1907-ben, a tagok által megtermelt szakállra alapozva. 1908ban már hétszázezer kész seprőt értékesített a szövetkezet főként Ausztriában.

16 Ha-