Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
GYŐRIVÁNYI Sándor: A memmingeni Pfeifer cég történetének manufakturális szakasza
előtérben a fonást, háttérben a szálazást ábrázolja kis térre tömörítve. így kicsit torzít, a hely felhasználás vonatkozásában (7, ábra). Valószínűleg az Óbudai Hajógyár egykori kötélműhelye látható a tulajdonomban lévő tusrajzon is, amely akár egy szakkönyv ábrája is lehetne egy köteles európai manufaktúra termelési folyamatáról a 18. és 19. század fordulójáról, bár a rajz a 19. században készült, esedeg egy korábbi német ábrázolást adaptálva. Ez a manufakturális kötélkészítés legkifejlettebb hazai fokát rögzíti már (8. ábra). A 19. század második felében a legfejlettebb országokban a kötélgyártás technikája részben gépesedik. A fonás majdnem kizárólag mechanizálódik, a szálazás (kihúzás) félmechanikussá válik. 3 Erős versenytársként 1825-ben megjelenik az Albert által feltalált drót-, sodrony- és kábelkötél, ami a szakmát ebbe az irányba tolja el a rostkötelek irányából, természetesen már gépi és fémipari technikával. Erre tér át a Pfeifer cég is. Ez a fejlődés kívülesik jelen vizsgálódásunk tárgyán, ez már a gépi és gyáripari kötélgyártás területe. 7. ábra. A kötélverő képe Come ni us Orbis sensualium picim 1654-es kiadásából